Nagyvárad önkormányzata magára vállalná a nemzetközi repülőjáratok indításához tervezett szubvenció húsz százalékát, így a projektet kezdeményező Bihar megyei önkormányzatnak csupán nyolcvan százalékot kell majd elkülönítenie a költségvetéséből – jelentette be kedden Cornel Popa, a megyei közgyűlés nemzeti liberális (PNL) elnöke párttársa, Ilie Bolojan váradi polgármester társaságában.
2014. március 04., 17:362014. március 04., 17:36
Mint arról tavaly már beszámoltunk, az Országos Versenytanács – az Európai Bizottság jóváhagyásával – engedélyezte a megyei önkormányzatnak, hogy öt évig támogassa az új járatokat, a légitársaságoknak viszont legalább tíz évre kell majd elkötelezzék magukat. Erre a célra évi félmillió eurót szánnak úgy, hogy az első évben utasonként 20 eurót fizetnek, majd évente 1 euróval csökkentik a költség-hozzájárulás értékét.
„A hónap végégig kidolgozzuk a tender feltételeit az új járatokra. A légitársaságokat legalább két nemzetközi járatra szeretnénk pályáztatni” – magyarázta Popa, de további részleteket csupán az erre vonatkozó határozatterv közgyűlés elé bocsátása előtti napon akar nyilvánosságra hozni. Bolojan kötelességnek érzi a szubvencióhoz való hozzájárulást, mivel a napirenden lévő „reptérprojektből” a városnak is haszna van, ezáltal Várad felveheti a versenyt az olyan megyeszékhelyekkel is, mint Temesvár vagy Kolozsvár.
A nagyváradi légikikötő bővítésére, mint ismert, már januárban kiírták a tendert, ám a megyei elöljáró tegnapi bejelentése alapján a vállalkozók fellebbezése miatt kénytelenek voltak március 28-ra halasztani a pályázatok fogadásának határidejét. A régóta sürgetett fejlesztések többek között a kifutópályája meghosszabbítását és kiszélesítését célozzák, hogy az Boeing típusú nagygépek fogadására is alkalmas legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!