2012. november 15., 08:482012. november 15., 08:48
„Csíkszeredában és vonzáskörzetében, illetve az egész Székelyföldön stagnál a tőkemozgás. A cégek felhasználták azokat az erőforrásokat, amelyekkel fejleszteni tudnák gazdasági tevékenységüket. Érződik tehát, hogy új erőforrásokra van szükség” – fejtette ki Korodi.
Hozzátette: az elmúlt hetekben Bukarestben szakemberekkel tárgyalt, akik az elkövetkezendő három esztendőre nem jeleztek előre nagyobb romániai tőkebeáramlást külföldről, mivel az európai cégek továbbra is inkább az olcsóbb, távol-keleti országokban fektetnek be. „Azt a következtetést vontuk le Csíkszereda polgármesterével, hogy készítenünk kell egy olyan tanulmányt, amelyet bukaresti gazdasági körökben és a nagykövetségek mellett működő attaséhálózatoknál lehetne terjeszteni” – magyarázta a képviselő.
A tavaszra elkészülő tanulmány többek között a csíkszeredai és környékbeli emberek szaktudását, végzettségét tartalmazná. Továbbá külön részt szentelnének a részben használt vagy teljesen magára hagyott ipari felületekről, amelyek közművesítése ki van építve. Ugyanakkor tartalmazna egy olyan irányvonalat, amely mentén Csíkszereda és környéke megjelöli jövőjét. „Nem multinacionális cégeket, hanem 100-150 helybélit foglalkoztató vállalkozásokat szeretnénk a környékre vonzani.
Csíkszeredában jelenleg legalább húsz hektár olyan eladásra szánt terület található, amelyeken egykor gyárak működtek, ma viszont kihasználatlanul állnak. Ezeket az ún. barnamezős területeket, azaz kiépített közműhálózattal rendelkező, használaton kívüli, leromlott állapotú egykori ipari telepeket kellene valahogy hasznosítani” – vetette fel Korodi.
Kozán István
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok