Befektetési ajánlású sávba emelte Romániát az S&P

A nemzetközi hitelminősítő pénteken Londonban jelentette be, hogy az eddigi BB plusz/B-ről egy fokozattal BBB mínusz/A-3-ra javította a devizában és helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű román államadósság besorolásait. Az osztályzatok kilátása stabil.

Románia hosszú lejáratú szuverén kötelezettségeinek besorolása eddig a spekulatív – vagyis befektetésre nem ajánlott – kategóriában volt a Standard & Poor’s listáján, miközben a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody’s Investors befektetési ajánlású besorolással tartotta nyilván.

A Standard most azzal a várakozásával indokolta az ország felminősítését, hogy a román gazdaság a következő években a térségi átlagnál gyorsabb ütemben növekszik, és folyamatosan csökkenti külső adósságrátáját. A cég előrejelzése szerint a hazai össztermék (GDP) a 2014–2017 közötti időszakban évente átlagosan 3 százalékkal bővül.

„Jóllehet ez lassúbb a 2009-ben elhatalmasodott pénzügyi válság előtti ütemeknél, de így is meghaladja az valamennyi térségi gazdaság ugyanerre az időszakra várt átlagos növekedését” – áll a Standard & Poor’s elemzésében, amely szerint ez jelzi, hogy a román gazdaság ismét „viszonylag egészséges”, bár az egy főre jutó nemzeti jövedelem idén még mindig csak a válság előtt, 2008-ban mért legutóbbi csúcsot éri el.

A cég kiemeli, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly szeptemberben kötött, két évre szóló, négymilliárd eurós elővigyázatossági készenléti megállapodás óta Románia két felülvizsgálaton esett túl, és mindkettő visszaigazolta az államháztartási konszolidációs folyamatot. E folyamat alapján a Standard & Poor’s azt jósolja, hogy a román államháztartási hiány középtávon a GDP-érték 2 százalékához közel, de az alatt marad.

Victor Ponta miniszterelnök úgy reagált: a hitelminősítő döntése, a román GDP 3,8 százalékos, valamint a külföldi tőkebefektetések harmincszázalékos első negyedévi növekedése több beruházást, munkahelyet, ezáltal a költségvetési bevételek emelkedését vetíti előre. A kormányfő fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy Románia végérvényesen szakított a válság idején foganatosított, a közalkalmazottak bérének 25 százalékos lefaragásában és az áfa kilencszázalékos felsrófolásában kimerült gazdaságpolitikával.

Ponta azonban arról nem beszélt, hogy az akkori jobbközép kormányra az az IMF erőltette rá a megszorító intézkedéseket a húszmilliárd eurós hitelszerződés ellentételezéseként, amelynek utasításait ő is zokszó nélkül igyekszik teljesíteni.

Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter többek között a Bukarest által végrehajtott strukturális reformokkal magyarázta az államadósság besorolásának javítását, továbbá hogy a régió többi államával ellentétben Románia nem függ az oroszországi gáztól. Szerinte a pozitív megítélés terén az is nagyot nyomott a latban, hogy a román kormány 2019-et tűzte ki az euró bevezetésének céldátumaként.

Elemzők szerint ugyanakkor nyilvánvaló összefüggés van a New York-i hitelminősítő hirtelen „megenyhülése” és Romániának az IMF-fel ápolt kapcsolata között. Radu Crăciun, a Román Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza az Agerpres hírügynökségnek úgy vélekedett, egy esetleges újabb osztályzatjavítás kiszámítható pénzügyi és gazdaságpolitika függvénye, amelyet nem lenne szabad befolyásoljon, hogy az ország rendelkezik-e IMF-szerződéssel.

A Standard & Poor’s döntését kommentáló gyorsjelentésében az ING megállapította: a Valutaalappal kötött hitelmegállapodások dacára Romániában látványosan lelassultak a strukturális reformok, az állami vállalatok átszervezése, a privatizációs kísérletek sorra kudarcot vallanak.

Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő épp a minap kifogásolta éles hangon, hogy a Standard & Poor’s hat éven keresztül a befektetésre alkalmatlan, bóvli kategóriába sorolja Romániát, miközben a Moody’s és a Fitch egyaránt befektetésre alkalmasnak tartja. Az IMF elkötelezett híveként közismert elnök tisztességtelen bánásmóddal vádolta az intézetet, amely annak ellenére „játszadozik” Románia besorolásával, hogy sikerült három százalék alatt tartani az államadósságot, tavaly pedig a gazdasági növekedés meghaladta a 3,5 százalékot.