2010. április 22., 09:382010. április 22., 09:38
A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett és kedd este teljes egészében közzétett, 57 oldalas tervezet alapján a bankokra „pénzügyi stabilitási hozzájárulás”, illetve „pénzügyi aktivitási adó” néven rónák ki a kétféle illetéket. Az első adó fő összetevője egy olyan illeték lenne, amellyel a pénzügyi szektor maga gondoskodna előre bármely majdani kormányzati támogatás költségvetési terheinek fedezetéről. A második illetékféleséget a pénzintézetek eredménye és az alkalmazotti jövedelmek alapján számítanák ki.
A valutaalap a javaslatok indoklásában kiemeli, hogy csak a legfejlettebb G20-országok átlagában a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékába került a bankrendszereknek nyújtott közvetlen költségvetési segítség, de az átlagon belül vannak országok, amelyekben a még meg nem térült közvetlen támogatási költségek elérik az éves GDP-érték 4-5 százalékát.
A garanciákat és egyéb közvetett kötelezettségvállalásokat is beleszámolva a bankrendszerek számára hozzáférhetővé tett támogatások értéke a válság kezdete óta a GDP 25 százalékának felel meg a fejlett G20-országok átlagában – áll az IMF-jelentésben. A valutaalap számításai szerint ebben az országcsoportban a GDP-arányos államadósság-ráták átlagosan csaknem 40 százalékponttal emelkednek 2008 és 2015 között, jórészt a pénzügyi válság hatásai miatt.
A jelentés „előzetes válasz” a Húszak vezetői által a tavalyi pittsbur-ghi G20-csúcson megfogalmazott kérésre. A csúcsértekezlet résztvevői azt kérték az IMF-től, hogy idén júniusban esedékes újabb találkozójukra állítson össze javaslatcsomagot arról: miként tudna a globális pénzügyi szektor „méltányosan és jelentős mértékben” hozzájárulni a bankok rendbetételére irányuló jövőbeni kormányzati beavatkozásokhoz.
A bankok különadóztatásának ötletét különösen erőteljesen szorgalmazza a munkáspárti brit kormány. A Húszak pénzügyminisztereinek és jegybankárainak tavaly novemberi skóciai értekezletén Gordon Brown miniszterelnök kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy „ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni”.
Brown a múlt hónapban, egy londoni üzleti rendezvényen is hangsúlyosan megemlítette a bankok adóztatásának kérdését, kijelentve: nem szabad elfelejteni, hogy az adófizetők mentették meg a bankrendszereket az összeomlástól, és a brit kormány biztosítja, hogy az adófizetők vissza is kapják a beavatkozás költségeit. Ha azonban ez nem nemzetközi szinten összehangolt módon történik, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.