2010. április 22., 09:382010. április 22., 09:38
A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett és kedd este teljes egészében közzétett, 57 oldalas tervezet alapján a bankokra „pénzügyi stabilitási hozzájárulás”, illetve „pénzügyi aktivitási adó” néven rónák ki a kétféle illetéket. Az első adó fő összetevője egy olyan illeték lenne, amellyel a pénzügyi szektor maga gondoskodna előre bármely majdani kormányzati támogatás költségvetési terheinek fedezetéről. A második illetékféleséget a pénzintézetek eredménye és az alkalmazotti jövedelmek alapján számítanák ki.
A valutaalap a javaslatok indoklásában kiemeli, hogy csak a legfejlettebb G20-országok átlagában a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékába került a bankrendszereknek nyújtott közvetlen költségvetési segítség, de az átlagon belül vannak országok, amelyekben a még meg nem térült közvetlen támogatási költségek elérik az éves GDP-érték 4-5 százalékát.
A garanciákat és egyéb közvetett kötelezettségvállalásokat is beleszámolva a bankrendszerek számára hozzáférhetővé tett támogatások értéke a válság kezdete óta a GDP 25 százalékának felel meg a fejlett G20-országok átlagában – áll az IMF-jelentésben. A valutaalap számításai szerint ebben az országcsoportban a GDP-arányos államadósság-ráták átlagosan csaknem 40 százalékponttal emelkednek 2008 és 2015 között, jórészt a pénzügyi válság hatásai miatt.
A jelentés „előzetes válasz” a Húszak vezetői által a tavalyi pittsbur-ghi G20-csúcson megfogalmazott kérésre. A csúcsértekezlet résztvevői azt kérték az IMF-től, hogy idén júniusban esedékes újabb találkozójukra állítson össze javaslatcsomagot arról: miként tudna a globális pénzügyi szektor „méltányosan és jelentős mértékben” hozzájárulni a bankok rendbetételére irányuló jövőbeni kormányzati beavatkozásokhoz.
A bankok különadóztatásának ötletét különösen erőteljesen szorgalmazza a munkáspárti brit kormány. A Húszak pénzügyminisztereinek és jegybankárainak tavaly novemberi skóciai értekezletén Gordon Brown miniszterelnök kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy „ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni”.
Brown a múlt hónapban, egy londoni üzleti rendezvényen is hangsúlyosan megemlítette a bankok adóztatásának kérdését, kijelentve: nem szabad elfelejteni, hogy az adófizetők mentették meg a bankrendszereket az összeomlástól, és a brit kormány biztosítja, hogy az adófizetők vissza is kapják a beavatkozás költségeit. Ha azonban ez nem nemzetközi szinten összehangolt módon történik, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.