
Fotó: Gábos Albin
„Vicc, ami Romániában történik” – szögezte le a Krónikának nyilatkozó adószakértő, amikor hétfőn annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormány még a múlt héten elfogadta az adóbefizetési kötelezettség felfüggesztéséről szóló rendeletet, ám „elfelejtette” megjelentetni azt a Hivatalos Közlönyben.
2020. október 27., 08:222020. október 27., 08:22
2020. október 27., 08:562020. október 27., 08:56
Hiába hosszabbította meg csütörtöki ülésén a kormány a vállalkozások adóbefizetési kötelezettségének felfüggesztését, ezáltal a kényszervégrehajtás megakadályozását, ha az új rendelkezés hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Miután ugyanis október 25-én lejárt a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett kegyelmi idő, és amíg nem látott napvilágot az azt december 25-éig meghosszabbító rendelet, sajtóinformációk szerint
Mint a Profit.ro gazdasági portál hétő reggeli cikkében emlékeztetett: a jogi osztályok csak akkor állíthatják le a végrehajtást, amikor hivatalosan is megjelenik a kormány vonatkozó döntése, és nem csupán bejelentések vannak, addig ugyanis rájuk az a jogszabály érvényes, amelynek értelmében október 25-én lejárt az az időszak, amíg a sokak által csak „állami ingyenhitelként” emlegetett kedvezmény tart, a bankok informatikai rendszere pedig automatikusan zárolja a számlákat.
A portál újságírója rámutatott ugyanakkor, hogy amennyiben a számlákon megvan az adósság összege, és a bank elutalja azt az államkasszába vagy más intézményekhez, lényegét veszíti a kényszervégrehajtás hosszabbításáról szóló kormányrendelet, amelynek célja az lett volna, hogy segítse a pandémia miatt bajba jutott vállalkozásokat.
Debreczeni László adótanácsadó értelmezése szerint ugyanis a jogszabály visszamenőleg nem alkalmazható. Mint magyarázta, még abban az esetben is, hogy hétfő este megjelent a hosszabbításról szóló jogszabály, egy napra fel kell számítani a késedelmi kamatokat.
Az adószakértő felidézte, hogy a kormány az adóbefizetés büntetőkamat nélkül történő elhalasztását, illetve a végrehajtási folyamatok felfüggesztését már március 21-én életbe léptette. Ezt azóta folyamatosan hosszabbítják, de már június 25-én okosan „sakkozott” a kormány, csak késő este jelentette meg, hogy október 25-ig meghosszabbítja a rendelet érvényességét.
– fogalmazta meg Debreczeni László. Rámutatott, pénteken megjelentek a sajtóhírek, hogy a kormány elfogadta a hosszabbítást, a pénzügyminisztérium hivatalos honlapján szintén olvasható az erre vonatkozó tájékoztatás, ám a Hivatalos Közlönyben hétfőn délutánig nem jelent meg, tehát addig nem lépett érvénybe, holott a korábbi rendelet hatálya október 25-én, vasárnap este lejárt.
A hétfő este megjelent döntés szerint az áfa, a bérek után befizetendő adók, társasági adók, mikroadók, különböző járulékok befizetése kamatmentesen tovább halasztható december 25-ig. Ez – mint a pénzügyi szakemberek hangsúlyozzák – tulajdonképpen ingyenhitel az államtól, hiszen ha a vállalkozók nem fizetik be az adót, azt a pénzt azonnal, kamatmentesen bármire felhasználhatják a cégben.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!