2010. január 29., 10:482010. január 29., 10:48
A Lombard Street Research felidézi: a pénzügyi válság nyomán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rávette a Kelet-Európában aktív anyabankokat arra a kötelezettségvállalásra, hogy nem csökkentik hitelezési tevékenységüket.
Eddig ez sikeresen működik is, ám valószínűtlen, hogy ez az állapot tartósan fennmarad, áll az elemzésben, amely szerint a kelet-európai kinnlevőségeknek leginkább kitett két bankrendszer, az osztrák és a belga kezdheti először a kihelyezési tevékenység szűkítését a térségben. Ausztria hazai össztermékének (GDP) 30 százalékát teszi ki az osztrák bankok kelet-európai követelésállománya; Belgium esetében ez az arány 17 százalék.
A Lombard Street Research szerint a külföldi bankok hitelezési aktivitásának csökkenése a térség idei kilábalási esélyeit is ronthatja, tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság előtt a belső kereslet növekedését a magánszektorbeli hitelkiáramlás gyors bővülése táplálta. Ebből a szempontból a komoly gazdasági gyengeségekkel küszködő Magyarországon a legnagyobb a kockázat, mutatnak rá.
A londoni City más nagy házai sem zárják ki a nyugati anyabankok keleti elkötelezettségének csökkenését. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a kelet-európai bankrendszerekről e hónap elején kiadott elemzésében azt írta: várakozása szerint idén valószínűleg „számos bankpiaci szereplő újragondolja, hogy milyen stratégiai ésszerűség szól közép-kelet-európai tevékenysége mellett”.
A hitelminősítő szerint mindazonáltal csekély annak a valószínűsége, hogy az anyabankok hagynák tönkremenni közép-kelet-európai érdekeltségeiket mindaddig, amíg nagy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak tevékenységüknek e térségben, különösen az EU-tagállamokban.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.