A hírek szerint az Emirates Airlines és a Japan Airlines is törölte számos amerikai járatát
Fotó: Pixabay
„Az amerikaiak a benzinkútnál cigarettáznak, míg az európaiak a benzinkúttól száz méter távolságra” – így illusztrálta a Krónika megkeresésére Jakab István Barna repülőmérnök azt, hogy számos nemzetközi légitársaság törölte szerdától az Egyesült Államokba tartó járatait az 5G-hálózatok miatt.
2022. január 21., 11:592022. január 21., 11:59
Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G-hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.
Előzőleg a nagy amerikai polgári és teherforgalmi légitársaságok vezetői levélben figyelmeztették az illetékes kormányzati intézményeket arra, hogy az AT&T és a Verizon távközlési cégek C-Band frekvenciasávot elfoglaló ötödik generációs (5G) mobil hálózati infrastruktúrája szerdán esedékes üzembe helyezése komoly zavarokat okozhat a polgári légi közlekedésben.
A „C-Band” 5G frekvenciatartomány a 2,4 és 5,0 gigahertzes wififrekvencia-csatornák között helyezkedik el, és az amerikai szövetségi légügyi felügyelet, a FAA (Federal Aviation Administration) szerint a tartományban folytatott adatforgalmazás interferálhat a repülőgépek rendkívül érzékeny avionikai elektronikájával, ellehetetlenítve ezzel a rossz látási viszonyok közötti navigációt.
Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.
„Valós probléma, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 5G mobilhálózati infrastruktúrája megzavarhatja a légi közlekedést, akár még az is megtörténhet, hogy az interferenciák miatt lezuhan egy gép” – mutatott rá megkeresésünkre Jakab István Barna, a Kovászna Megyei Tanács repülőmérnök végzettségű alelnöke.
A korábban az épülő brassói repülőtérnél projektmenedzserként dolgozó szakember kifejtette, az Egyesült Államokban az 5G-antennák 3,7–3,98 gigahertzes tartományban helyezkednek el, a repülőgépeken a magasságmérők 4,2–4,5 gigahertzen,
A harmonikusoknak hívott tartományon kívüli jelek ilyen kis különbség esetén interferálhatnak, magyarázta a mérnök.
„Amikor a repülőgép a magasban van, nem életbe vágóan fontos a magasságmérő pontos működése, viszont a leszállásnál annál inkább, és a jele akkor interferálhat a repülőtér közelében elhelyezett 5G-antennákkal. A repülőgépeket leteheti a pilóta is, benézi a magasságot, és eldönti, hogyan száll le, manuálisan irányítva a gépet.
– ecsetelte a szakértő. Hozzátette: ha azonban köd van, sűrűn esik az eső, a pilóta nem látja, hol a pálya, milyen magasságban van éppen a gép, ilyenkor a magasságmérő adatai alapján a többi műszer lép működésbe, az utolsó pillanatban megemelik a gép orrát, hogy ne csapódjon oda.
„Ha utolsó pillanatban a magasságmérő interferál a mobilhálózattal, nem mutatja pontosan, hogy 50 méteres magasságban van a gép, nem kezdődnek el időben a leszállási manőverek, és becsapódhat a repülő” – húzta alá Jakab István Barna.
Jelezte ugyanakkor, hogy Európában és Ázsiában is létezik ugyan 5G-hálózat, mégsem voltak gondok a repüléssel. Kifejtette, amíg az Egyesült Államokban 3,7 és 3,98 gigahertz körül van a hálózat frekvenciatartománya, addig Európában és Ázsiában 3,6 és 3,8 gigahertz között,
„Leegyszerűsítve úgy lehet mondani, hogy az amerikaiak a benzinkútnál cigarettáznak, míg az európaiak a benzinkúttól száz méter távolságra” – illusztrálta Jakab István Barna.
Kérdésünkre kifejtette, nem tudja, mi áll a háttérben, hogy az amerikai hálózat ezen a frekvencián működik, de valószínűnek tartja, hogy a mobiltelefonszolgáltatók erős lobbija, amelyek ki tudták maguknak harcolni ezt a sávszélességet.
„Nem marad más megoldás, mint a különböző magasságmérők tesztelése” – szögezte le Jakab István Barna. Mint mondta, a régebbi típusú műszerek szélesebb sávon működnek, ezek esetében nagyobb problémák lehetnek, az újabb gyártásúak keskeny sávon működnek, de ezek között is előfordulhat, hogy az 5G-hálózat harmonikusa épp beletalál az altiméter sávjába.
„Mindent tesztelni kell, a repülésben nem lehet hibázni. A tesztelés eredményeként kiderülhet, hogy az adott magasságmérő használata biztonságos, nem interferál az 5G-hálózattal.
Ezeket a teszteket, majd ha szükséges, a műszercserét vagy átállítást valakinek ki kell fizetnie, és azelőtt nem is indulhatnak újra a leállított járatok” – összegzett Jakab István Barna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!