2012. október 31., 08:512012. október 31., 08:51
A konferencia előadásainak egyik hangsúlyos témája a megújuló energiák felhasználása volt. Az eseményen Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke rámutatott, hogy a Székelyföld kiaknázatlan zöldenergia-potenciállal rendelkezik, és ha az önkormányzatok nem veszik kézbe az ilyen jellegű beruházásokat, akkor külföldi vagy országos cégek húznak majd hasznot az ágazatból, holott a helyi lakosságnak kellene profitálnia belőle.
Kelemen Gábor, a megyei önkormányzat energiatakarékossági közszolgálatának a vezetője bemutatta a megyei tanács 2012–2020 közti időszakra szóló, Építsünk biztos jövőt! című gazdaságfejlesztési programtervezetét, amelynek az egyik célkitűzése az energiahatékonyság növelése és az alternatív energiaforrások hasznosítása. Ennek alapelve, hogy csökkentsék az energiafüggőséget, növeljék az energiatakarékosságot, kihasználják a helyi erőforrásokat, és növeljék a munkahelyek számát, illetve a jövedelemszerzési lehetőségeket.
Mindezt különféle programokkal valósítják meg, a háztartások és vállalkozások segítésével az energiaszámlák csökkentésében, a középületek hőszigetelésének, illetve a településeknek a támogatásával az energiaforrásaik kihasználásában, továbbá mezőgazdasági és fahulladékok, patakok és a napsugárzás felhasználásában. Ezenkívül – tette hozzá – cél a napkollektorok, napelemek, alternatív fűtésrendszerek terjesztése, valamint a napelemparkok, biomassza-erőművek és vízi erőművek építése, ehhez pedig befektetők keresése.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője elmondta, hogy az Európai Unióban Románia az utolsó helyen kullog a zöldenergiák felhasználásában, ráadásul a bürokrácia is akadályozza ennek elterjedését. Ugyanakkor – tette hozzá – az sem igaz, hogy ezen a téren nem történt semmi előrelépés térségünkben, hiszen Madarason és az Úz völgyében vízi erőmű épül, a Kászonokban pedig napelemparkot terveznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok