2012. október 31., 08:512012. október 31., 08:51
A konferencia előadásainak egyik hangsúlyos témája a megújuló energiák felhasználása volt. Az eseményen Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke rámutatott, hogy a Székelyföld kiaknázatlan zöldenergia-potenciállal rendelkezik, és ha az önkormányzatok nem veszik kézbe az ilyen jellegű beruházásokat, akkor külföldi vagy országos cégek húznak majd hasznot az ágazatból, holott a helyi lakosságnak kellene profitálnia belőle.
Kelemen Gábor, a megyei önkormányzat energiatakarékossági közszolgálatának a vezetője bemutatta a megyei tanács 2012–2020 közti időszakra szóló, Építsünk biztos jövőt! című gazdaságfejlesztési programtervezetét, amelynek az egyik célkitűzése az energiahatékonyság növelése és az alternatív energiaforrások hasznosítása. Ennek alapelve, hogy csökkentsék az energiafüggőséget, növeljék az energiatakarékosságot, kihasználják a helyi erőforrásokat, és növeljék a munkahelyek számát, illetve a jövedelemszerzési lehetőségeket.
Mindezt különféle programokkal valósítják meg, a háztartások és vállalkozások segítésével az energiaszámlák csökkentésében, a középületek hőszigetelésének, illetve a településeknek a támogatásával az energiaforrásaik kihasználásában, továbbá mezőgazdasági és fahulladékok, patakok és a napsugárzás felhasználásában. Ezenkívül – tette hozzá – cél a napkollektorok, napelemek, alternatív fűtésrendszerek terjesztése, valamint a napelemparkok, biomassza-erőművek és vízi erőművek építése, ehhez pedig befektetők keresése.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője elmondta, hogy az Európai Unióban Románia az utolsó helyen kullog a zöldenergiák felhasználásában, ráadásul a bürokrácia is akadályozza ennek elterjedését. Ugyanakkor – tette hozzá – az sem igaz, hogy ezen a téren nem történt semmi előrelépés térségünkben, hiszen Madarason és az Úz völgyében vízi erőmű épül, a Kászonokban pedig napelemparkot terveznek.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.