2010. július 07., 10:212010. július 07., 10:21
A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó. Az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre hivatkozva érveltek a bankok az IMF-nél. A kezdeményezés keretében a bankok azt vállalták, hogy a válság előtti szinten tartják jelenlétüket az IMF-hitelt igénybe vevő országokban. „De hogyan tartsuk jelenlétünket a válság előtti szinten, ha most nagy terhek hárulnak ránk?” – idézte a lap egy osztrák nagybank meg nem nevezett szóvivőjét.
Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül – írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát. A Valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó – tette hozzá a Der Standard. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mintegy válaszként tegnap az MTI-nek úgy nyilatkozott, a kormány a „bankadó” idei évi szabályairól már nem tud tárgyalni az érintettekkel. A tárcavezető leszögezte: az IMF-tárgyalás őszi fordulóján dönti el a kormány, hogy Magyarország köt-e új megállapodást. Matolcsy leszögezte: a kormány a pénzügyi szervezetek ez évi különadójáról már nem tud tárgyalni, sem annak mértékéről, sem a vetítési alapról, sem a befizetés ütemezéséről. Leszögezte, hogy a különadót ebben az évben az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint vezetik be. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte viszont, hogy a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól lehet még tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt válaszolta, hogy a bankszövetség vonult vissza a tárgyalásról, rajtuk a sor. A bankadó nem csupán magyar „jellegzetesség:” bevezetése fölmerült a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő torontói G-20-találkozón is, azonban nem talált egyöntetű elismerésre. Az európai uniós országok viszont a legutóbbi uniós csúcson elvileg rábólintottak a bankadó bevezetésére, mondván: a válság kezeléséből a bankoknak is ki kell venniuük a részüket. Mindez annak nyomán vált lehetővé, hogy az Unió vezető gazdaságai – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – pártolják a bevezetését. Romániában is bevezetésre kerülhet, miután részét képezi az RMDSZ gazdaságélénkítő csomagjának.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.