2010. július 07., 10:212010. július 07., 10:21
A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó. Az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre hivatkozva érveltek a bankok az IMF-nél. A kezdeményezés keretében a bankok azt vállalták, hogy a válság előtti szinten tartják jelenlétüket az IMF-hitelt igénybe vevő országokban. „De hogyan tartsuk jelenlétünket a válság előtti szinten, ha most nagy terhek hárulnak ránk?” – idézte a lap egy osztrák nagybank meg nem nevezett szóvivőjét.
Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül – írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát. A Valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó – tette hozzá a Der Standard. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mintegy válaszként tegnap az MTI-nek úgy nyilatkozott, a kormány a „bankadó” idei évi szabályairól már nem tud tárgyalni az érintettekkel. A tárcavezető leszögezte: az IMF-tárgyalás őszi fordulóján dönti el a kormány, hogy Magyarország köt-e új megállapodást. Matolcsy leszögezte: a kormány a pénzügyi szervezetek ez évi különadójáról már nem tud tárgyalni, sem annak mértékéről, sem a vetítési alapról, sem a befizetés ütemezéséről. Leszögezte, hogy a különadót ebben az évben az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint vezetik be. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte viszont, hogy a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól lehet még tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt válaszolta, hogy a bankszövetség vonult vissza a tárgyalásról, rajtuk a sor. A bankadó nem csupán magyar „jellegzetesség:” bevezetése fölmerült a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő torontói G-20-találkozón is, azonban nem talált egyöntetű elismerésre. Az európai uniós országok viszont a legutóbbi uniós csúcson elvileg rábólintottak a bankadó bevezetésére, mondván: a válság kezeléséből a bankoknak is ki kell venniuük a részüket. Mindez annak nyomán vált lehetővé, hogy az Unió vezető gazdaságai – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – pártolják a bevezetését. Romániában is bevezetésre kerülhet, miután részét képezi az RMDSZ gazdaságélénkítő csomagjának.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.