2010. április 12., 09:142010. április 12., 09:14
A csoport telefonos egyeztetését követően Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker elmondta: a támogatást, ha kell, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kiegészíti, mégpedig a korábban megállapított egyharmados részarányban.
Így annak végső összege akár 45 milliárd euróra is rúghat. Juncker szerint a hitelt nem kedvezményes kamatra kapná Görögország, bár valamivel alacsonyabban a szokásos uniós szintnél. Olli Rehn pénzügyi biztos hozzátette, hogy az IMF-rész viszont hagyományosan olcsóbb szokott lenni az uniós hiteleknél. Brüsszeli értesülések szerint 5 százalék körüli kamatról lehet szó.
A most megállapított összeget a hitelnyújtást követő években újabbak is követhetik szükség esetén, adták értésre a nyilatkozók. A program három éven át folytatható. Azt is bejelentették, hogy a korábbi EU-megállapodásnak szintén megfelelően a hitelek kétoldalú formát öltenek Athén és más EU-tagállamok között. Az eurózóna valamennyi tagja részt vesz a hitelezésben – szögezte le Juncker. Az euró 1999-es bevezetése óta ilyen lépésre most először kerül sor olyan ország esetében, amely tagja az övezetnek.
Görögországot magas belső államadóssága, elsősorban a piacok bizalmatlansága sújtja, így egyre nehezebben tud hiteleket felvenni átlagos feltételek mellett.
Ezért van szükség az uniós segítségre. A bizalomhiány pedig azért alakult ki, mert a görög államháztartási deficit fokozatosan magasra emelkedett, ráadásul kiderült, hogy Athén meghamisította az uniós intézményeknek benyújtott statisztikákat. A görög vezetés mindeddig nem jelzett olyan igényt, hogy éljen is az uniós hitel lehetőségével, azt ugyanakkor maga is sürgette, hogy szükség esetére a mechanizmust hozzák létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
Látogatottsági adatok