2010. november 25., 09:412010. november 25., 09:41
Állásfoglalása annak nyomán látott napvilágot, hogy a szenátus egy nappal korábban a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót. Mint beszámoltunk, az ügy pikantériája, hogy éppen a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PDL) több szenátora indítványozta a módosítást és érvelt megszavazása mellett.
A módosítás azonban csak azt követően tekinthető elfogadottnak, ha a képviselőház is megszavazza. A szenátusi döntés azonban nem kis fejfájást okoz a kormánynak, amely reméli, hogy a parlament alsóháza nem erősíti meg a csökkentést. A kabinet ugyanis korábban abban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy nem módosítja a fő adónemeket, és Traian Băsescu államfő is leszögezte, hogy ellenzi a személyi jövedelemadó csökkentését. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár már jelezte: a szenátusi döntés miatt a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát kitevő hiány keletkezik.
Erre utalt tegnapi közleményében Jeffrey Franks is, aki az IMF aggodalmának adott hangot a keddi fejlemények miatt. Figyelmeztetett: ha 10 százalékra csökkenne a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs, aligha lesz tartható a 2011-re előirányzott költségvetési deficit 4,4 százalékos szintje. Márpedig ez alapfeltétele annak – szögezte le a misszióvezető –, hogy Románia hozzájuthasson az IMF és az Európai Unió által biztosított hitel következő részletéhez.
Mint ismeretes, a kormány tavaly kötött 20 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodást az IMF-fel, ami tavaszszal jár le. A Boc-kabinet reméli, hogy január közepén kapja meg a nemzetközi hitelezőktől a soron következő hitelrészleteket, de ehhez bizonyos feltételeket még teljesítenie kell. Ugyanakkor a kormány 2011-ben újabb hitelegyezményt kötne az IMF-fel, de ennek értéke várhatóan sokkal kisebb lesz a mostaninál, és a szerződés elővigyázatossági jellegű lesz, vagyis Románia csak sürgősségi esetekben használná fel a rendelkezésére bocsátott összeget.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.