
Fotó: Veres Nándor
Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd „ésszerű alternatívát” az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ – állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.
2022. április 15., 21:032022. április 15., 21:03
A volt energiaügyi miniszter azt írta, a rubelelszámolásra való áttérés Oroszországnak abból az igényéből fakad, hogy százszázalékos fizetési garanciát kapjon az orosz vagyon nyugati befagyasztásának körülményei között. Novak szerint a gázért rubelben való elszámolás Moszkva által javasolt rendszere nagyon kényelmes az ügyfelek számára, és néhány ország már beleegyezett, hogy áttérjen az ebben a pénznemben történő fizetésre. Kitért rá, hogy
Rámutatott, hogy Európában tárgyalások folynak, hogy a szénhez hasonlóan a többi orosz energiahordozó felhasználását is elutasítsák vagy legalábbis csökkentsék a fogyasztásukat. (A szénembargó augusztusban lép hatályba.) „A legfontosabb iparági szereplők azonban egyetértenek abban, nem valószínű, hogy a következő 5-10 évben teljesen pótolható lesz az orosz kőolaj és földgáz” – írta Novak.
A miniszterelnök-helyettes szerint Európa egyebek között azzal reméli kiváltani az orosz energiahordozókat, hogy diverzifikálja a forrásokat, felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra való átállást, a fűtési rendszerekben pedig más tüzelőanyagokkal helyettesíti a gázt. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy így már az év végéig kétharmadával csökkenhet az orosz gáz iránti kereslet.
Novak ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az OPEC-országok már közölték: nem lesznek képesek helyettesíteni az EU-ba irányuló orosz kőolajszállításokat. De
„Tehát ma aligha létezik ésszerű alternatíva az Oroszországból származó energiaforrásokkal szemben. Oroszország piaci részesedését tekintve egyértelmű, hogy orosz energiaforrások nélkül nem lehet Európa energiabiztonságának garantálásáról beszélni. Ezért az európai ipar sorsa és az uniós polgárok kényelme most már teljes mértékben az uniós vezetők döntéseinek racionalitásától függ” – fogalmazott Novak.
Az európai szénimportra kitérve, amelynek harmada eddig Oroszországból érkezett, azt hangoztatta, hogy a dél-amerikai és a dél-afrikai szállítókra való átállás logisztikai költségei és a megugró kereslet aligha teszi lehetővé a kontinens országai számára az elfogadható ár biztosítását. Az orosz szénről való áttérést elnyújthatják a minőségi különbségek is. Emlékeztetett arra, hogy
Novak példaként hozta fel, hogy Németországban az élelmiszer-kiskereskedők 20-25 százalékos áremelkedésre figyelmeztettek, Franciaországban a lakosságnak a fűtés és a légkondicionálás használatának csökkentését javasolták, az Egyesült Államokban pedig az üzemanyag-válság miatt az emberek kénytelenek átértékelni életmódjukat.
– írta az orosz miniszterelnök-helyettes.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!