Bűvös kód. Visszavetette a szállodák forgalmát a Covid-igazolvány kötelezővé tétele
Fotó: Jakab Mónika
A szálláshelyeket hatványozottan sújtják a szigorítások, hiszen számukra nincs áthidaló megoldás, kizárólag az oltásigazolvánnyal rendelkező vendégeket fogadhatják, miközben az étkeztetést esetleg meg lehet oldani teraszokon. A lapunk által megszólaltatott szállásadók beszámolói szerint a beoltottak kihasználják a gyerekek kéthetes vakációját, viszont akik nem rendelkeznek zöldigazolvánnyal, tömegesen mondják vissza a foglalásokat.
Futószalagon mondják le a korábban lefoglalt szállásaikat, akik ebben az időszakban belföldi utazást terveztek, ám nincs zöldigazolásuk, miután hétfőtől a szálláshelyeknek is a koronavírus elleni teljes beoltottságot vagy a fertőzésből legfeljebb fél éve történt kigyógyulást tanúsító védettségi igazolást kell kérniük ügyfeleiktől.
Akadnak olyan szállásadók, akik azt mondják, a foglalásaik 80–90 százalékát visszamondták, ami miatt anyagi nehézségekre számítanak, ami elbocsátásokhoz vezethet, és a fizetésképtelenség vagy a csőd sem kizárható, ha nem lendül fel a forgalmuk. Pedig sokan vannak, akik foglalásban nem szűkölködtek,
Ugyanakkor a zöldigazolás hiánya mellett a tapasztalatok szerint a bizonytalanság is elveszi az emberek kedvét az utazástól. Sokan attól tartanak, hogy foglalnak vagy éppen el is indulnak, és időközben megváltoznak, szigorodnak a szabályok.
Senki nincs a hargitafürdői Balu vendégházban és a kalandparkban – számolt be megkeresésünkre Kristály Péter tulajdonos. Kifejtette, Hargitafürdőn a nyár és a tél a főszezon, tavasszal és ősszel általában visszaesik a forgalom, de jelenleg a szigorítások miatt a már meglevő foglalások nagy részét is visszamondták.
A tulajdonos elmondása szerint az volt jellemző, hogy ebben az időszakban a hétvégékre baráti társaságok érkeztek, viszont most ez nem történik meg. A kalandparknak viszont gőzerővel kellene működnie tekintettel arra, hogy a gyerekek vakáción vannak, de ott sincsenek vendégek. Kristály Péter amúgy azt tapasztalta, hogy
attól tartva, hogy időközben megváltoznak, tovább szigorodnak a szabályok. Eközben érdeklődésünk felháborította egy tordai szálloda menedzserét, közölte, hogy senkinek semmi köze, hogy vannak-e vendégeik, mondják-e vissza a foglalásokat.
Korábban a recepcióstól megtudtuk, hogy hozzávetőleg azonos arányban vannak foglalások és visszamondások, amit egyrészt a vakációval, másrészt a zöldkártya felmutatásának kötelezettségével magyarázott. A menedzser viszont dühösen közölte, hogy az adataik nem nyilvánosak, nincs segítségre szükségük, jól elboldogulnak a jelenlegi helyzetben is.
Behajtani tilos, egyeseknek belépni is (képünk illusztráció)
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem mindenki került ugyanakkor nehéz helyzetbe a korlátozások szigorítása miatt. Albert Zoltán, a zabolai Mikes-kastélyban működő szálló munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a felsősök körében váratlan vakáció miatt még meg is nőtt az utazási kedv. A kastélyszállóban nem szembesültek azzal, hogy visszamondják a foglalásokat, korábban is azt tapasztalták, hogy a vendégeik többsége be van oltva.
„Az oltási kedv kapcsán is tetten érhető egy társadalmi rétegződés, az ügyfélkörünkben nagyon sok az üzletember, akiknek korábban is fontos volt, hogy nyugodtan tudjanak dolgozni, ne kelljen tartaniuk a megfertőzéstől, így amint lehetett, oltakoztak” – ecsetelte Albert Zoltán.
egy étterem még egy napfényes őszi napon is leültetheti a vendégeit a teraszon, ám a szállásadók kizárólag csak zöldigazolvánnyal tudják fogadni a vendégeket, azokat pedig, akik nem rendelkeznek a bizonylattal, egyszerűen kénytelenek visszautasítani.
Albert Zoltán abban bízik, legalább lesz hatása a szigorításnak, növeli az oltakozási kedvet, és minél hamarabb visszatérhetnek a normális kerékvágásba, hiszen jó példát nyújtanak erre azok az országok, ahol magas az átoltottság, és már alig vannak korlátozások.
A zabolai kastélyban rendszeresen és nagy hatékonysággal szűrik az alkalmazottakat, fontosnak tartják, hogy megfeleljenek a Covasna Safe Place (Kovászna – biztonságos hely) védjegynek, senki ne fertőződjön meg – tudtuk meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!