Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra jövőre
Fotó: Facebook/ Adrian Câciu
Tíz százalékkal emelkedik januártól a közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának alapbére, míg a nyugdíjpont értéke 12,5 százalékkal 1785 lejre nő a bukaresti kormány döntése alapján. A kabinet elfogadta a jövő évi költségvetést is.
2022. december 08., 22:052022. december 08., 22:05
2022. december 08., 22:152022. december 08., 22:15
A jövő évre vonatkozó legfontosabb bér- és nyugdíjemelésekről, adóügyi változásokról és szociális intézkedésekről csütörtöki ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a Nicolae Ciucă vezette kormány. A jogszabályt ismertető közlemény leszögezi: az állami alkalmazottak alapbéren kívüli juttatásai (a különböző jogcímen megítélt pótlékok) jövőre is a 2022. decemberi szinten maradnak.
A közjogi méltóságok és tisztségviselők tiszteletdíja 2023-ban is az idei szinten marad – ismertette a határozatot az MTI. A teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók bruttó béréből 200 lej adó- és járulékmentes lesz jövőre, az építőiparban a bruttó alapbér minimális szintjét a jelenlegi 3000-ről 4000 lejre emelik. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) novemberben közölt adatai szerint októberben 0,56 százalékponttal 15,3 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten. Bár a kormánykoalíciót alkotó pártok korábban azt ígérték, hogy a pénzhígulás mértékével megegyező nyugdíjemelésre kerül sor 2023 januárjától, végül nem ez történt.
A havi 3000 lejnél alacsonyabb járandósággal rendelkező nyugdíjasok 2023-ban két egyelő részre osztott, januárban és októberben folyósítandó nyugdíjkiegészítést kapnak, 1500 lej alatti nyugdíj esetében 1000 lej, 1501 és 2000 lej közötti nyugdíj esetében 800 lej, 2001 és 3000 lej közötti nyugdíj esetében pedig 600 lej összértékben. A közlekedési bírságoknál a büntetőpont értéke nem emelkedik, 2023-ban is 145 lej marad.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülésen elmondta, hogy a jövő évi összterméket (GDP) 1552 milliárd lejre becsülik. Kiemelte, hogy az államháztartási hiány az idei GDP-arányos 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. Közölte, hogy folytatják a költségvetés fokozatos konszolidációját, így 2024 végére az államháztartási hiány ismét várhatóan a GDP 3 százaléka alá csökken. A tárcavezető kiemelte, hogy a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. Emellett különböző szociális támogatásokkal akarják mérsékelni a lakosság vásárlóerejének csökkenését, amit a magas, 15 százalékos infláció okoz.
A Költségvetési Tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy a bevételek elmaradhatnak a GDP 0,73 százalékával a tervezett szinttől, emellett a kiadásokat is szerényebbre becsülte a kabinet legkevesebb a GDP 0,58 százalékával, ami problémát jelenthet az államháztartási hiánycél tartásában. A független testület ugyanakkor üdvözölte a kormány törekvését, hogy idén 4,4 százalékra, 2023-ban pedig 3 százalék alá mérsékeli az államháztartási hiányt.
Sajtóértesülések szerint a nyugdíjak 12,5 százalékos emelésében állapodtak meg a bukaresti kormánykoalíció vezetői, vagyis a korábbi ígéretekkel szemben nem a 16 százalékot meghaladó infláció mértékének megfelelően indexálják az öregségi juttatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!