Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra jövőre
Fotó: Facebook/ Adrian Câciu
Tíz százalékkal emelkedik januártól a közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának alapbére, míg a nyugdíjpont értéke 12,5 százalékkal 1785 lejre nő a bukaresti kormány döntése alapján. A kabinet elfogadta a jövő évi költségvetést is.
2022. december 08., 22:052022. december 08., 22:05
2022. december 08., 22:152022. december 08., 22:15
A jövő évre vonatkozó legfontosabb bér- és nyugdíjemelésekről, adóügyi változásokról és szociális intézkedésekről csütörtöki ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a Nicolae Ciucă vezette kormány. A jogszabályt ismertető közlemény leszögezi: az állami alkalmazottak alapbéren kívüli juttatásai (a különböző jogcímen megítélt pótlékok) jövőre is a 2022. decemberi szinten maradnak.
A közjogi méltóságok és tisztségviselők tiszteletdíja 2023-ban is az idei szinten marad – ismertette a határozatot az MTI. A teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók bruttó béréből 200 lej adó- és járulékmentes lesz jövőre, az építőiparban a bruttó alapbér minimális szintjét a jelenlegi 3000-ről 4000 lejre emelik. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) novemberben közölt adatai szerint októberben 0,56 százalékponttal 15,3 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten. Bár a kormánykoalíciót alkotó pártok korábban azt ígérték, hogy a pénzhígulás mértékével megegyező nyugdíjemelésre kerül sor 2023 januárjától, végül nem ez történt.
A havi 3000 lejnél alacsonyabb járandósággal rendelkező nyugdíjasok 2023-ban két egyelő részre osztott, januárban és októberben folyósítandó nyugdíjkiegészítést kapnak, 1500 lej alatti nyugdíj esetében 1000 lej, 1501 és 2000 lej közötti nyugdíj esetében 800 lej, 2001 és 3000 lej közötti nyugdíj esetében pedig 600 lej összértékben. A közlekedési bírságoknál a büntetőpont értéke nem emelkedik, 2023-ban is 145 lej marad.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülésen elmondta, hogy a jövő évi összterméket (GDP) 1552 milliárd lejre becsülik. Kiemelte, hogy az államháztartási hiány az idei GDP-arányos 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. Közölte, hogy folytatják a költségvetés fokozatos konszolidációját, így 2024 végére az államháztartási hiány ismét várhatóan a GDP 3 százaléka alá csökken. A tárcavezető kiemelte, hogy a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. Emellett különböző szociális támogatásokkal akarják mérsékelni a lakosság vásárlóerejének csökkenését, amit a magas, 15 százalékos infláció okoz.
A Költségvetési Tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy a bevételek elmaradhatnak a GDP 0,73 százalékával a tervezett szinttől, emellett a kiadásokat is szerényebbre becsülte a kabinet legkevesebb a GDP 0,58 százalékával, ami problémát jelenthet az államháztartási hiánycél tartásában. A független testület ugyanakkor üdvözölte a kormány törekvését, hogy idén 4,4 százalékra, 2023-ban pedig 3 százalék alá mérsékeli az államháztartási hiányt.
Sajtóértesülések szerint a nyugdíjak 12,5 százalékos emelésében állapodtak meg a bukaresti kormánykoalíció vezetői, vagyis a korábbi ígéretekkel szemben nem a 16 százalékot meghaladó infláció mértékének megfelelően indexálják az öregségi juttatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Duna aszályos vízállása miatt leállították a cernavodai 1-es atomreaktort. Bár a lakosságot közvetlen áramkimaradás és azonnali áremelés nem fenyegeti az atomerőműnél történtek miatt, érdemes utánanézni, hosszabb távon van-e ok aggodalomra.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Várhatóan a parlament a héten elfogad egy olyan törvénytervezetet, amely meghosszabbítja a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs hatályát azon lakásvásárlások esetében, amelyekre már megkötötték az adásvételi szerződést.
Románia már nemcsak az üzemanyagárak emelkedésével, hanem a dízel-ellátás bizonytalanságával is szembesülhet – figyelmeztet Alexandru Nazare ideiglenes pénzügyminiszter.
Az Európai Unióban 0,2 százalékponttal emelkedett, az euróövezetben pedig nem változott a háztartások megtakarítási rátája 2026 első negyedévében az előző három hónaphoz képest – közölte hétfőn az Eurostat.
Ukrajna hatalmas károkat okoz nekünk azzal, hogy blokkolja a kőolajellátást – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő az üzemanyag-válság kapcsán.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Románia egy súlyos energiakrízis, üzemanyagár-válság küszöbén áll, amelyet a hatóságok továbbra is csupán megnyugtató nyilatkozatokkal kezelnek, miközben az ország sebezhetősége nyilvánvaló – állapítja meg az Intelligens Energia Egyesület.
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!