
Az export és a belső fogyasztás vitte előre a román gazdaságot az idei év első negyedében, amikor is a gazdasági szakemberek által vártnál nagyobb mértékben bővült a bruttó nemzeti termék (GDP). A gazdaság növekedése ebben az időszakban 1,4 százalékkal volt nagyobb a 2012-es év első negyedében regisztráltnál, az előző negyedévhez képest pedig 0,5 százalékkal bővült a GDP. A gazdasági szakemberek a tavalyhoz képest az egy százalékot alig meghaladó növekedéssel számoltak.
2013. május 15., 14:102013. május 15., 14:10
2013. május 15., 20:332013. május 15., 20:33
A GDP bővülésének egyik legfontosabb pillére a kivitel volt, a külföldön eladott román termékek értéke az első három hónap során elérte a 11,5 milliárd eurót, ami a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 4 százalékos növekedést jelent. Az import eközben egy százalékkal 12,6 milliárd euróra csökkent. Így történhetett meg, hogy februárban az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintjére zsugorodott a havi kereskedelmi mérleghiány. A statisztikák szerint az exportok növekedéséhez a két nagy gépkocsigyártó, a Dacia és a Ford, valamint az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok járultak hozzá.
A növekedésben nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy a romániai lakosságnak megjött a fogyasztási kedve, s 4 százalékkal többet költöttek a 2012-es év első negyedéhez képest.
Az idei év végére egyébként a román kormány1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 százalékot prognosztizál, miközben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bak (EBRD) prognózisa ennél pesszimistább, 1,4 százalékos bővülést becsülnek.
Visszaesés az EU-ban
Eközben az Európai Unió tagállamaiban az első negyedévben regisztrált átlagos növekedés még mindig a negatív tartományban maradt, a fő visszahúzó erőt az euróövezet válsága jelentette. Az EU 27 tagállamában 0,7 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye az idén az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, míg az euróövezet 17 országának hazai összterméke 1százalékkal csökkent. A tavalyi utolsó negyedévvel összevetve az eurózónában 0,2 százalékos, az EU egészében pedig 0,1 százalékos volt a visszaesés az Eurostat szerdán ismertetett első becslése szerint. Ennek alapján az euróövezet már a hatodik egymást követő negyedévben zsugorodott. Recesszióban maradt például Franciaország, az EU második legnagyobb gazdasága, ahol az első negyedévben 0,2 százalékos volt a visszaesés, miközben a legnagyobb GDP-vel rendelkező európai ország, Németország is a penge élén táncolt, hiszen alig 0,1 százalékos növekedést regisztráltak a harmadik hónap végén.
Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az első negyedévben lassult a gazdaság hanyatlása negyedéves szinten, mert az október-december közötti időszakban a visszaesés még 0,6 százalék volt az euróövezetben, és 0,5 százalék az EU egészében. Éves összehasonlításban azonban romlott a helyzet, mivel a tavalyi utolsó három hónapban az egy évvel korábbihoz képest az euróövezeti GDP- 0,9 százalékkal, az EU-ban pedig 0,6 százalékkal esett vissza. Az Eurostat megjegyezte, hogy az Egyesült Államok GDP-je az idei első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt negyedéves, és 1,8 százalékkal éves szinten.
A legnagyobb csökkenést Görögország szenvedte el, ahol az első negyedévben 5,3 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban, majd Ciprus (–4,1 százalék) és Portugália (–3,9 százalék) következik. A legnagyobb növekedést két balti állam, Lettország (5,6 százalék) és Litvánia (4,1 százalék), valamint Románia érte el.
Magyarország: véget ért a recesszió
A romániaihoz hasonlóan kedvezőnek, a vártnál több elemző jobbnak is nevezték az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal által tegnap közzétett, magyarországi növekedést mutató első negyedévi GDP-adatot is. A KSH tájékoztatása szerint a GDP az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévéhez képest a szezonális és naptárhatásoktól tisztított adatok szerint, az előző év hasonló időszakához képest 0,9 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adat szerint 0,3 százalékkal csökkent. Az elemzők átlagosan 1,3 százalékos éves visszaesést és 0,1 százalékos negyedéves növekedést vártak a felülvizsgált negyedik negyedévi 1,7 százalékos éves és 0,4 százalékos negyedéves csökkenés után. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében hangsúlyozta: technikai értelemben megszűnt a recesszió Magyarországon. \"A számok a kormány korábbi számításait igazolták, amely szerint lassabb növekedés várható az első félévben, míg az év második részében javulhat a teljesítmény\". A gazdasági tárca szerint az előzetes GDP-adatok, a nemrég publikált pozitív beszerzésimenedzser-index adatok és a javuló fogyasztói bizalmi mutatók alapján a gazdaság teljesítményének további erősödése várható.
Románia így is a sor végén kullog
Hiába viszont az európai uniós átlagot jócskán meghaladó növekedés Romániában, az ország még így is a sor végén kullog, ha az egy főre jutó GDP alapján kiszámított életszínvonalat veszsük górcső alá, rosszabbul uniós viszonylatban csak Bulgária áll – derül ki a Nemzetközi Valutaalap jelentéséből. Miközben az EU-tagállamok GDP-je alapján kiszámolt átlag tavaly 32894 dollár volt, addig Romániában egy főre alig 7934 dollár jutott a nemzeti össztermékből, míg Bulgáriában 7033 dollár. Romániában egyébként a válságot megelőző 2008-as évben jutott egyébként a valaha legnagyobb összeg egy főre, ekkor ez elérte a 9496 dollárt. A szakemberek szerint még legalább két évet kell várni, hogy a mutató ismét hasonló értéken álljon.
Az egy főre jutó GDP egyébként Luxemburgban a legnagyobb, ahol eléri a 107 206 dollárt, majd Dánia következik 56202 dollárral, a harmadik pedig Svédország a maga 55157 dollárjával.
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány a következő napokban bejelenti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan az üzemanyagok drasztikus drágulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
szóljon hozzá!