Fotó: Pixabay
Finnországban, Dániában, Máltán (10 százalék) és Svédországban (9 százalék) volt a legnagyobb 2021-ben a rendkívül magas digitális intenzitási mutatójú (DII) vállalatok aránya, míg Romániában és Bulgáriában a cégeknek mintegy háromnegyede rendelkezett rendkívül alacsony DII-vel (77, illetve 74 százalék) – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.
2022. augusztus 29., 17:242022. augusztus 29., 17:24
A digitális technológiák fejlesztése javíthatja a vállalatok szolgáltatásainak és termékeinek a minőségét, és növelheti a versenyképességüket. A világjárvány okozta válság azt is megmutatta, hogy a digitalizáció kulcsfontosságú a cégek gazdasági ellenálló képességének javítása szempontjából.
Tavaly az uniós vállalatok 56 százaléka érte el a digitális intenzitás alapszintjét. Ez azt jelenti, hogy a 12 kiválasztott digitális technológia közül legalább négyet használtak, például a mesterséges intelligenciát vagy az e-kereskedelmet.
Az uniós kkv-knak mindössze a 3 százaléka rendelkezik rendkívül magas, 18 százaléka pedig magas digitális intenzitási mutatóval. Többségük mutatója alacsony (34 százalék) vagy rendkívül alacsony (45 százalék). Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra a kkv-k több mint 90 százaléka elérje legalább a digitális intenzitás alapszintjét – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!