Az európai nagyvállalatok alig 10 százaléka élén áll női vezérigazgató, fizetésük pedig majdnem negyedével alacsonyabb, mint férfi társaiké
Fotó: 123RF
Az európai nők átlagosan 15 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak nagyjából ugyanazért a munkáért – derül ki egy, az Euronews.com által minap nyilvánosságra hozott felmérés eredményeiből.
2021. március 08., 11:102021. március 08., 11:10
A Digi24 hírtelevízió által a nemzetközi nőnap apropóján ismertetett elemzés aláhúzza:
A nők ugyanakkor nehezebben jutnak vezető beosztásba is, az európai nagyvállalatok alig 10 százaléka élén áll női vezérigazgató, fizetésük pedig majdnem negyedével alacsonyabb, mint férfi társaiké.
Az Európai Unió különböző tagállamai között amúgy eltérőek a trendek. Az elemzés szerint Észtországban a legrosszabb a helyezt, ahol egy nő átlagosan 22 százalékkal levesebb pénzt visz haza, mint férfi kollégája, aki ugyanazon a szakterületen és ugyanazon a poszton dolgozik. 20 százalék körül alakul még a különbség Ausztriában, Csehországban, Németországban és Szlovákiában.
Az ellenkező póluson Luxemburgot találjuk alig 1,4 százalékos különbséggel.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ Közgyűlése.
A nők és a férfiak fizetése közötti különbségek megszüntetése érdekében az Európai Bizottság a múlt héten a fizetések átláthatóságát célzó javaslattal rukkolt elő. Ez két pilléren nyugszik:
„Az egyenlő munka egyenlő bérezést érdemel. Az egyenlő bérezés biztosításához pedig átláthatóságra van szükség.
– nyilatkozta a tervek kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Szakértők szerint a bérezési átláthatóságot célzó brüsszeli kezdeményezés minden valószínűség szerint hosszú utat fog bejárni, amíg hozzájárul majd a nők és a férfiak fizetése közötti különbség javításához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!