Az európai nagyvállalatok alig 10 százaléka élén áll női vezérigazgató, fizetésük pedig majdnem negyedével alacsonyabb, mint férfi társaiké
Fotó: 123RF
Az európai nők átlagosan 15 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak nagyjából ugyanazért a munkáért – derül ki egy, az Euronews.com által minap nyilvánosságra hozott felmérés eredményeiből.
2021. március 08., 11:102021. március 08., 11:10
A Digi24 hírtelevízió által a nemzetközi nőnap apropóján ismertetett elemzés aláhúzza:
A nők ugyanakkor nehezebben jutnak vezető beosztásba is, az európai nagyvállalatok alig 10 százaléka élén áll női vezérigazgató, fizetésük pedig majdnem negyedével alacsonyabb, mint férfi társaiké.
Az Európai Unió különböző tagállamai között amúgy eltérőek a trendek. Az elemzés szerint Észtországban a legrosszabb a helyezt, ahol egy nő átlagosan 22 százalékkal levesebb pénzt visz haza, mint férfi kollégája, aki ugyanazon a szakterületen és ugyanazon a poszton dolgozik. 20 százalék körül alakul még a különbség Ausztriában, Csehországban, Németországban és Szlovákiában.
Az ellenkező póluson Luxemburgot találjuk alig 1,4 százalékos különbséggel.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ Közgyűlése.
A nők és a férfiak fizetése közötti különbségek megszüntetése érdekében az Európai Bizottság a múlt héten a fizetések átláthatóságát célzó javaslattal rukkolt elő. Ez két pilléren nyugszik:
„Az egyenlő munka egyenlő bérezést érdemel. Az egyenlő bérezés biztosításához pedig átláthatóságra van szükség.
– nyilatkozta a tervek kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Szakértők szerint a bérezési átláthatóságot célzó brüsszeli kezdeményezés minden valószínűség szerint hosszú utat fog bejárni, amíg hozzájárul majd a nők és a férfiak fizetése közötti különbség javításához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!