Júliustól 400 lejjel nő a bruttó minimálbér
Fotó: Haáz Vince
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
2024. április 03., 16:442024. április 03., 16:44
„A PSD fő politikai célkitűzésként vállalja az európai minimálbér romániai bevezetését 2024 végéig. Ennek szellemében a párt szakemberei dolgoznak már egy szabályozástervezeten, amellyel átültethető a nemzeti jogrendbe az Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérről szóló európai irányelv” – olvasható a kormánypárt közleményében, amely szerint a javaslatot Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszterrel közösen dolgozzák ki.
„A minimálbér 3700 lejre növelése július 1-től, amit Marcel Ciolacu miniszterelnök jelentett be, arra a szintre emeli a kereseteket, amely megfelel az európai irányelv előírásainak, az automatikus bérnövelő mechanizmus bevezetésének” – közölték. A PSD szerint az intézkedés főleg a magánszférában dolgozókat segíti majd, ahol a legtöbben kapnak minimálbért.
Bár az európai minimálbér fogalmának hallatán sokan arra gondolhatnak, nyugati szintre vagy valamiféle uniós átlag alapján olyan összegre emelik Romániában is a minimálbért, amivel biztosan mindenki jól jár,
Az EU 2022 októberében hozta létre az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérek keretét, „hogy javítsa az emberek munka- és életkörülményeit”. Az Európai Unió Tanácsának honlapján olvasható leírás szerint az EU-ban jelentős különbségek vannak a tagállamok között a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók száma és a minimálbérek szintje tekintetében. Ennek részben az az oka, hogy a tagállamok rendkívül eltérő munkaerőpiaci modelleket és eltérő jövedelmi szinteket alkalmaznak. A megfelelő minimálbérekről szóló új irányelv célja, hogy segítsen tisztességes munka- és életkörülményeket teremteni az európai munkavállalók számára.
Az irányelv új uniós szabályokat vezetett be a következőkre vonatkozóan: a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapítására és azok megfelelőségének aktualizálására szolgáló eljárások; a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások előmozdítása; a nemzeti jog alapján minimálbérre jogosult munkavállalók tényleges hozzáférése a minimálbérek nyújtotta védelemhez.
A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak keretet kell létrehozniuk e minimálbérek egyértelmű kritériumok alapján történő megállapítása és aktualizálása érdekében. A jogszabályban meghatározott minimálbéreket legalább kétévente (illetve az automatikus indexálási mechanizmust alkalmazó országok esetében legalább négyévente) felül kell vizsgálni.
Bár az Európai Unió Tanácsának honlapján olvasható, fentebb idézett leírásban nem térnek ki rá, a javaslat viszonyítási alapot is tartalmaz: a „minimálbér-belövést” – a nemzetközi szinten használatos referenciaszámok szerint – a bruttó medián fizetés 60 és az átlagfizetés 50 százalékának megfelelően ajánlják, vagy egyéb, országos szinten használatos referenciaértékek alapján.
hiszen a 2024-re kalkulált állami társadalombiztosítási költségvetés kiszámításakor 7567 lejes bruttó (4426 lejes nettó) átlagbért vettek alapul.
A kis- és közepes vállalkozások országos tanácsa ugyanakkor nem örül túlzottan a tervezett minimálbér-emelésnek: várakozásaik szerint ezt társadalmi párbeszédnek, alapos elemzésnek kellene megelőznie, és összhangban kellene lennie a termelékenység alakulásával, a gazdaság általános teljesítményével. Az érdekképviselet ugyanakkor arra is figyelmeztetett: az Európai Unió nem kötelezi Romániát arra, hogy az átlagbér 50 százalékában határozza meg a minimálbér értékét.
Tavaly ősszel 1,8 millió olyan munkavállalót tartottak nyilván Romániában aki – hivatalosan – minimálbért keresett. Jelenleg mintegy 5,7 millió aktív alkalmazott dolgozik az országban.
A Románia makrogazdasági egyensúlyhiányát elemző, hétfőn közzétett elemzésében az Európai Bizottság azt ajánlja a romániai döntéshozóknak, hogy vonjanak be szakértőket az országos minimálbér megállapításának folyamatába.
Románia a 27. helyen áll abban a globális kitekintésű rangsorban, melyben többtucatnyi ország nettó minimálbérének növekedési arányát hasonlítják össze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!