Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos
Fotó: Getty Images
Újabb 1,49 milliárd euró büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, kimondva, hogy AdSense nevű hirdetési platformjával az amerikai internetes óriásvállalat megsértette a versenyszabályokat.
2019. március 20., 13:382019. március 20., 13:38
2019. március 20., 14:352019. március 20., 14:35
Brüsszeli sajtóértekezletén Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy vizsgálataik szerint a Google visszaélt piaci fölényével, domináns helyzetével. Mint mondta, a vállalat megsértette a közösség trösztellenes szabályait azáltal, hogy számos korlátozó záradékot foglalt bele a különböző weboldalakkal megkötött szerződéseibe, amelyek megakadályozták ezeken a rivális cégek hirdetőinek megjelentetését.
„Ez a gyakorlat az EU előírásai értelmében illegális. Tíz éven keresztül megfosztotta a konkurenseket az érdemi verseny és az innováció lehetőségétől, valamint a fogyasztókat ezek előnyeitől” – szögezte le a versenyjogi biztos. Az Európai Bizottság rámutatott, hogy a Google messze a legerősebb szereplő az online keresőhirdetési és hirdetésközvetítési szolgáltatásokban, piaci részesedése 2006 óta meghaladja a 70 százalékot a kontinensen.
Az uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti, ami a Google anyavállalata, az Alphabet esetén akár 12 milliárd euró is lehetett volna, tehát a büntetés egyesek szerint még visszafogottnak is mondható. Az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják.
Az EU korábban rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós, illetve 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-re, amiért visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonok és tabletek esetében, illetve a keresőszolgáltatások piacán.
A legtöbb ember nehezen viseli a nyári időszámításra való átállást, de az időzavar nem csak ránk hat ki, hanem a gazdaságra is. A London School of Economics and Political Science tanulmánya számszerűsítette, hogy mekkora veszteséget okoz az óraátállítás.
Olyan jogszabálytervezetet készül kidolgozni a mezőgazdasági minisztérium, amely 20 százalékra korlátozza a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést a hazai előállítású élelmiszerek esetében – közölte pénteken Florin Barbu miniszter.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!