
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Az Európai Unió (EU) tagállamai számára közös stratégiai gáztartalékok vásárlását lehetővé tevő szabályok elfogadására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság (EB); mindez a földgáztárolás megerősítését és több, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gáz hálózatba juttatását is magában foglaló terv részét képezi – írja a Reuters.
2021. december 15., 18:552021. december 15., 18:55
Több tagország, köztük Spanyolország, Görögország és Románia is a közös földgázbeszerzést szorgalmazta, meglátásuk szerint ugyanis az intézkedés hozzájárulna a földgázellátás biztonságához. Történt mindez azután, hogy a gázárak az elmúlt hónapokban rekordot rekordra halmoztak, amihez a megnövekedett kereslet és a vártnál alacsonyabb orosz export is jelentősen hozzájárult.
A rendszerben való részvétel önkéntes alapon történik majd. Első lépésként az országoknak jelenteniük kell az Európai Bizottságnak csatlakozási szándékukat, közölve többek között a megvásárolni kívánt gázmennyiséget, a készletek vészhelyzetben történő aktiválására vonatkozó eljárásokat, valamint a várható költségeket és előnyöket.
Amennyiben kockázatokat azonosítanak, az országoknak mérlegelniük kellene bizonyos intézkedéseket, például azt, hogy kötelezzék rendszerüzemeltetőiket stratégiai készletek vásárlására.
Teresa Ribera spanyol miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta a sajtónak, hogy a közös beszerzés elősegítené a kedvezőbb feltételeket a globális gázpiacon. Ezzel szemben más uniós tagállamok hivatalosságai úgy nyilatkoztak, országaik várhatóan nem csatlakoznak a rendszerhez.
Mindazonáltal az EB javaslata nem fog időben hatályba lépni ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon az idei tél áremelkedéseinek leküzdéséhez, alkalmazását ugyanis több hónapos tárgyalások előzik meg az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, amelyeknek szintén jóvá kell hagyniuk a Bizottság által javasolt szabályokat, annak ellenére is, hogy ellentétes nézeteket vallanak a földgáznak az energetikai átmenetben betöltött szerepéről.
A földgáz jelenleg az EU energiafogyasztásának egynegyedét biztosítja. Az EU-ban felhasznált földgáz 90%-a importból származik – írja az Agerpres.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!