Fotó: Pinti Attila
Az Európai Bizottság szerdán új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában.
2022. július 20., 16:242022. július 20., 16:24
Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és a javaslatcsomaggal ez a kockázat csökkenthető.
A javaslat szerint felhatalmaznák a bizottságot arra, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdethessen ki, amely valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő. A bizottság sajtóközleménye szerint
A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket és be kell mutatniuk hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt. A tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük a bizottságnak az elért eredményekről.
Mivel néhány tagállam erősebben függ az orosz gáztól, fontos, hogy a tagországok szolidáris alapon szükség esetén kisegítsék egymást, azonban a „szolidáris gázellátást” igénylő tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi csökkentésére.
Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a tagállamok indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a fűtés és hűtés csökkentésének széles körű előmozdítása érdekében. Felszólítja emellett a tagországokat, hogy fogadjanak el kötelező erejű intézkedéseket a középületek fűtésének és hűtésének korlátozására.
A rendelet jóváhagyásához az uniós országok megerősített többségi szavazatára van szükség. A tagállamok energiaügyi miniszterei jövő kedden tárgyalnak Brüsszelben a javaslatcsomagról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
A 400 leggazdagabb amerikai vagyona elérte a rekordot jelentő 6600 milliárd dollárt, Elon Musk továbbra is a lista élén áll – számolt be a Forbes magazin.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!