
Fotó: Pinti Attila
Az Európai Bizottság szerdán új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában.
2022. július 20., 16:242022. július 20., 16:24
Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és a javaslatcsomaggal ez a kockázat csökkenthető.
A javaslat szerint felhatalmaznák a bizottságot arra, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdethessen ki, amely valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő. A bizottság sajtóközleménye szerint
A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket és be kell mutatniuk hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt. A tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük a bizottságnak az elért eredményekről.
Mivel néhány tagállam erősebben függ az orosz gáztól, fontos, hogy a tagországok szolidáris alapon szükség esetén kisegítsék egymást, azonban a „szolidáris gázellátást” igénylő tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi csökkentésére.
Brüsszel azt szorgalmazza, hogy a tagállamok indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a fűtés és hűtés csökkentésének széles körű előmozdítása érdekében. Felszólítja emellett a tagországokat, hogy fogadjanak el kötelező erejű intézkedéseket a középületek fűtésének és hűtésének korlátozására.
A rendelet jóváhagyásához az uniós országok megerősített többségi szavazatára van szükség. A tagállamok energiaügyi miniszterei jövő kedden tárgyalnak Brüsszelben a javaslatcsomagról.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!