Az Európai Bírósághoz fordul az EU-bizottság a magyar távközlési különadó ügyében

A különadó a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadó egyik eleme, amelyet Magyarország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. A bizottság ezt jogtalannak ítélte.

Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának - áll a testület közleményében. „Ha a távközlési szolgáltatókra nagyobb anyagi terhek nehezednek, az kihathat a fogyasztói számlákra is, torzíthatja a versenyt és eltántoríthatja a befektetőket egy olyan ágazatban, amelynek az európai digitális menetrend szerint a növekedés motorjaként kellene működnie” - áll a közleményben.

Eszerint Magyarországot a bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy „uniós jogból fakadó kötelezettségét nem teljesítve nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól”.

A közlemény szerint a különadóból befolyó költségvetési bevétel nagysága meghaladja az évi 200 millió eurót, erősíti a díjtétel versenytorzító hatását, és jelentősen akadályozza a digitális menetrend célkitűzéseinek elérését.

Az uniós jogszabályok betartását is ellenőrizni hivatott Európai Bizottság tavaly márciusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadóval összefüggésben.

A kormány korábban azt jelezte, hogy nem ért egyet a bizottság értékelésével, nem lát okot az idén kifutó szabályozás megváltoztatására. A válságadók ugyanis a kabinet érvelése szerint a közös teherviselésre és az abban való arányos részvételre épülnek, márpedig ez „európai érték”.

Olivier Bailly, az uniós bizottság szóvivője csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján leszögezte: a bizottság egyelőre nem kéri semmiféle bírság kiszabását Magyarország ellen a kötelezettségszegés nyomán.

A testület egy másik szóvivője - kérdésre válaszolva - elmondta, hogy a bizottság még tanulmányozza a kiskereskedelmi ágazatot érintő válságadót is, az energiaszektor különadója esetében viszont már úgy döntött, hogy nem indít jogsértési eljárást.

A bizottság korábban már Franciaországot és Spanyolországot is az uniós bíróság elé idézte, mert különadót vetettek ki a távközlési szektorban, és azt nem az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezésére használták.

Csütörtökön az Európai Bizottság nem csupán a magyar válságadóról hozott döntést, összesen 170 kötelezettségszegési eljárás indítását, folytatását vagy megszüntetését jelentette be.

Nem Magyarország az egyetlen, amelynek ügye az uniós bíróság elé kerül. Szintén távközlési témában, egyes szolgáltatók tevékenységének korlátozása miatt bírság kiszabására kérte az Európai Bíróságot Brüsszel Portugália ellen. Ciprusnak környezetvédelmi, Finnországnak közlekedési, Németországnak adóügyi kötelezettségszegés miatt kell a bíróság előtt felelnie.

A most bejelentett 170 eljárás a tagállamok kétharmadát érinti.