2012. március 22., 13:392012. március 22., 13:39
A különadó a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadó egyik eleme, amelyet Magyarország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. A bizottság ezt jogtalannak ítélte.
Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának - áll a testület közleményében. „Ha a távközlési szolgáltatókra nagyobb anyagi terhek nehezednek, az kihathat a fogyasztói számlákra is, torzíthatja a versenyt és eltántoríthatja a befektetőket egy olyan ágazatban, amelynek az európai digitális menetrend szerint a növekedés motorjaként kellene működnie” - áll a közleményben.
Eszerint Magyarországot a bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy „uniós jogból fakadó kötelezettségét nem teljesítve nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól”.
A közlemény szerint a különadóból befolyó költségvetési bevétel nagysága meghaladja az évi 200 millió eurót, erősíti a díjtétel versenytorzító hatását, és jelentősen akadályozza a digitális menetrend célkitűzéseinek elérését.
Az uniós jogszabályok betartását is ellenőrizni hivatott Európai Bizottság tavaly márciusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadóval összefüggésben.
A kormány korábban azt jelezte, hogy nem ért egyet a bizottság értékelésével, nem lát okot az idén kifutó szabályozás megváltoztatására. A válságadók ugyanis a kabinet érvelése szerint a közös teherviselésre és az abban való arányos részvételre épülnek, márpedig ez „európai érték”.
Olivier Bailly, az uniós bizottság szóvivője csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján leszögezte: a bizottság egyelőre nem kéri semmiféle bírság kiszabását Magyarország ellen a kötelezettségszegés nyomán.
A testület egy másik szóvivője - kérdésre válaszolva - elmondta, hogy a bizottság még tanulmányozza a kiskereskedelmi ágazatot érintő válságadót is, az energiaszektor különadója esetében viszont már úgy döntött, hogy nem indít jogsértési eljárást.
A bizottság korábban már Franciaországot és Spanyolországot is az uniós bíróság elé idézte, mert különadót vetettek ki a távközlési szektorban, és azt nem az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezésére használták.
Csütörtökön az Európai Bizottság nem csupán a magyar válságadóról hozott döntést, összesen 170 kötelezettségszegési eljárás indítását, folytatását vagy megszüntetését jelentette be.
Nem Magyarország az egyetlen, amelynek ügye az uniós bíróság elé kerül. Szintén távközlési témában, egyes szolgáltatók tevékenységének korlátozása miatt bírság kiszabására kérte az Európai Bíróságot Brüsszel Portugália ellen. Ciprusnak környezetvédelmi, Finnországnak közlekedési, Németországnak adóügyi kötelezettségszegés miatt kell a bíróság előtt felelnie.
A most bejelentett 170 eljárás a tagállamok kétharmadát érinti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Látogatottsági adatok