Hirdetés

Az euró vitte csődbe Görögországot?

Amióta Görögország a padlóra került, sokat hallani arról, mi a rossz mindenben, ami görög. Egyes vádak igazak, mások nem, de egyik sem érinti a lényeget – vélekedik Paul Krugman, a The New York Times Nobel-díjas közgazdász elemzője (képünkön).

2012. június 22., 09:422012. június 22., 09:42



Mint fogalmaz, tény, hogy a görög gazdaságnak, politikának és társadalomnak nagy fogyatékosságai vannak, de nem ezek okozták a Görögországot megtépázó válságot, amely azzal fenyeget, hogy Európára is átterjed. A krízis gyökerét jóval északabbra, Brüsszelben, Frankfurtban és Berlinben kell szerinte keresni, ahol a kormányok egy mélyen – talán végzetesen – hibás monetáris rendszert hoztak létre, majd annak problémáit csak súlyosbították azzal, hogy elemzés helyett moralizálással próbálták kezelni azokat. Márpedig, ha van megoldás a válságra, annak is ugyanezekről a helyekről kellene kiindulnia, vallja a szakember.

„Ami a görögök fogyatékosságait illeti, valóban nagy az országban a korrupció, elterjedt az adócsalás, és a görög kormányok hagyományosan tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért. A görög termelékenység mintegy 25 százalékkal kisebb az EU átlagánál – de megjegyzendő, hogy például amerikai viszonylatban Mississipi állam hasonló szinten áll” – mondja az elemzésben.

Krugman szerint ugyanakkor sok minden, amit a görögökről írnak, egyszerűen nem igaz: a görögök nem lusták, ellenkezőleg, több munkaórát dolgoznak, mint bárki más Európában. És az sem igaz, hogy korlátlan jóléti állam lenne rájuk jellemző: a GDP százalékában kifejezett szociális kiadások jóval alacsonyabbak Görögországban, mint például Németországban vagy Svédországban, amelyek eddig jól átvészelték az európai válságot.

„Az euró a bűnös”

„Akkor hát hogyan került Görögország ekkora slamasztikába? Az euró a bűnös” – szögezi le a Nobel-díjas közgazdász. Mint részletezi: tizenöt évvel ezelőtt Görögország nem volt a mennyország, de válságban sem volt, a munkanélküliség nagy volt, de nem katasztrofális, és az ország többé-kevésbé tartotta helyét a világpiacon, elegendő jövedelemre tett szert az exportból, a turizmusból, a hajózásból és más forrásokból ahhoz, hogy fedezze az importszámláját.

„Aztán Görögország csatlakozott az euróövezethez, és ekkor szörnyű dolog történt: elterjedt a hiedelem, hogy ebbe az országba biztonságosan lehet befektetni. Beözönlött a külföldi pénz, amelynek egy része – de nem az egész – a kormány deficitjét finanszírozta;  virágzott a gazdaság, nőtt az infláció; és Görögország egyre versenyképtelenebbé vált. Persze nem vitás, hogy a görögök a beáramló pénz nagy részét elszórták, de ebben nem különböztek az euróbuborék más részeseitől. Aztán a buborék kipukkadt és ezzel az eurórendszer minden alapvető hibája nyilvánvalóvá vált” – állítja a neves szakember.

Miért stabilabb Amerika?

Paul Krugman szerint pedig egyszerű válaszolni, arra a kérdésre, hogy mi magyarázza, hogy a dollárövezet – más néven az Egyesült Államok – többé-kevésbé működőképes és nem sújtják olyan súlyos válságok, mint most Európát. Amerikának ugyanis erős központi kormánya van, amely úgy működik, hogy magától értetődően kimenti a bajba kerülő amerikai államokat. Példaként a floridai történéseket hozza fel, mondván, gondoljunk bele abba, mi történt volna ottani nagy ingatlanbuborék másnapján, ha hirtelen lecsökkent bevételeiből kellene fedeznie a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás kiadásait.

Florida szerencséjére Washington állja a számlát, ami azt jelenti, hogy Florida olyan válságkezelő segítséget kap, amelyről egyetlen európai állam sem álmodhat, áll az elemzésben. Krugman egy régebbi példát is felhoz állítása alátámasztása érdekében, az 1980-as évek bankbetét- és kölcsönválságát, amely főleg Texast érintette. Az adófizetőknek hatalmas összeget kellett fizetniük, hogy kikecmeregjenek ebből a zűrzavarból, de az adófizetők nagy többsége nem texasi volt. Texas ebben az esetben ugyancsak olyan méretű segítséget kapott, amely Európában elképzelhetetlen lett volna.

Az európai vezetők
a hibásak?

„Vagyis Görögország, noha nem vétlen, elsősorban az európai vezetők arroganciájának az áldozata (főleg a gazdagabb országok vezetőiről van szó), akik elhitették magukkal, hogy egy közös valuta működőképes lehet közös kormány nélkül. És ugyanezek a vezetők csak súlyosbították a helyzetet, amikor minden ellenkező bizonyítékra fittyet hányva makacsul kitartottak abbeli véleményük mellett, hogy a valuta minden baja a déli tagállamok felelőtlen magatartásából következik, és ahhoz, hogy minden rendbe jöjjön, elég lenne, hogy az emberek legyenek hajlandók még több nélkülözést vállalni” – fogalmaz a közgazdász, aki szerint ez vezetett el a vasárnapi görög választásokig, amelyek semmit nem oldottak meg.

A kormánykoalíció talán hatalmon maradhat, bár ez sem biztos, ám a görögök nem lehetnek képesek a válság megoldására. „Az egyedüli mód, amivel az eurót – talán – meg lehetne menteni, az lenne, ha a németek és az Európai Központi Bank ráébrednének, hogy nekik kellene változtatniuk a magatartásukon. Ehhez többet kellene költeniük és, igen, el kellene fogadniuk egy magasabb inflációt. Ha nem, nos akkor Görögország más nemzetek hübriszének, önpusztító elbizakodottságának áldozataként fog bevonulni a történelembe” – öszszegzett Paul Krugman.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 06., szerda

Újabb rekord: egyre közelebb az 5,3 lej/eurós árfolyam

Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.

Újabb rekord: egyre közelebb az 5,3 lej/eurós árfolyam
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Üzemanyagárak: az újabb drágítások után lassan mindegy, hogy hol tankolunk

Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.

Üzemanyagárak: az újabb drágítások után lassan mindegy, hogy hol tankolunk
2026. május 05., kedd

Mennyi a nyugdíj és mire elég? Nem is áll rosszul Románia egy elemzés szerint

Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.

Mennyi a nyugdíj és mire elég? Nem is áll rosszul Románia egy elemzés szerint
2026. május 05., kedd

Több töltőállomásláncnál is megegyezik a benzin ára a keddi drágítások után

Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.

Több töltőállomásláncnál is megegyezik a benzin ára a keddi drágítások után
Hirdetés
2026. május 05., kedd

5,21 lej fölé lőtte az euró árfolyamát a politikai válság

Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.

5,21 lej fölé lőtte az euró árfolyamát a politikai válság
2026. május 05., kedd

Magyar kézbe kerül egy neves román könyvkiadó többségi részvénycsomagja

A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.

Magyar kézbe kerül egy neves román könyvkiadó többségi részvénycsomagja
2026. május 05., kedd

Eldöntötte a kormány, mekkora támogatást kapnak idén az állattenyésztők

A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.

Eldöntötte a kormány, mekkora támogatást kapnak idén az állattenyésztők
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Pénz áll a házhoz: újabb összegek érkezhetnek a helyreállítási alapból

Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.

Pénz áll a házhoz: újabb összegek érkezhetnek a helyreállítási alapból
2026. május 04., hétfő

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak

A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak
2026. május 04., hétfő

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat
Hirdetés
Hirdetés