Hirdetés

Az euró vitte csődbe Görögországot?

Amióta Görögország a padlóra került, sokat hallani arról, mi a rossz mindenben, ami görög. Egyes vádak igazak, mások nem, de egyik sem érinti a lényeget – vélekedik Paul Krugman, a The New York Times Nobel-díjas közgazdász elemzője (képünkön).

2012. június 22., 09:422012. június 22., 09:42



Mint fogalmaz, tény, hogy a görög gazdaságnak, politikának és társadalomnak nagy fogyatékosságai vannak, de nem ezek okozták a Görögországot megtépázó válságot, amely azzal fenyeget, hogy Európára is átterjed. A krízis gyökerét jóval északabbra, Brüsszelben, Frankfurtban és Berlinben kell szerinte keresni, ahol a kormányok egy mélyen – talán végzetesen – hibás monetáris rendszert hoztak létre, majd annak problémáit csak súlyosbították azzal, hogy elemzés helyett moralizálással próbálták kezelni azokat. Márpedig, ha van megoldás a válságra, annak is ugyanezekről a helyekről kellene kiindulnia, vallja a szakember.

„Ami a görögök fogyatékosságait illeti, valóban nagy az országban a korrupció, elterjedt az adócsalás, és a görög kormányok hagyományosan tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért. A görög termelékenység mintegy 25 százalékkal kisebb az EU átlagánál – de megjegyzendő, hogy például amerikai viszonylatban Mississipi állam hasonló szinten áll” – mondja az elemzésben.

Krugman szerint ugyanakkor sok minden, amit a görögökről írnak, egyszerűen nem igaz: a görögök nem lusták, ellenkezőleg, több munkaórát dolgoznak, mint bárki más Európában. És az sem igaz, hogy korlátlan jóléti állam lenne rájuk jellemző: a GDP százalékában kifejezett szociális kiadások jóval alacsonyabbak Görögországban, mint például Németországban vagy Svédországban, amelyek eddig jól átvészelték az európai válságot.

„Az euró a bűnös”

„Akkor hát hogyan került Görögország ekkora slamasztikába? Az euró a bűnös” – szögezi le a Nobel-díjas közgazdász. Mint részletezi: tizenöt évvel ezelőtt Görögország nem volt a mennyország, de válságban sem volt, a munkanélküliség nagy volt, de nem katasztrofális, és az ország többé-kevésbé tartotta helyét a világpiacon, elegendő jövedelemre tett szert az exportból, a turizmusból, a hajózásból és más forrásokból ahhoz, hogy fedezze az importszámláját.

„Aztán Görögország csatlakozott az euróövezethez, és ekkor szörnyű dolog történt: elterjedt a hiedelem, hogy ebbe az országba biztonságosan lehet befektetni. Beözönlött a külföldi pénz, amelynek egy része – de nem az egész – a kormány deficitjét finanszírozta;  virágzott a gazdaság, nőtt az infláció; és Görögország egyre versenyképtelenebbé vált. Persze nem vitás, hogy a görögök a beáramló pénz nagy részét elszórták, de ebben nem különböztek az euróbuborék más részeseitől. Aztán a buborék kipukkadt és ezzel az eurórendszer minden alapvető hibája nyilvánvalóvá vált” – állítja a neves szakember.

Miért stabilabb Amerika?

Paul Krugman szerint pedig egyszerű válaszolni, arra a kérdésre, hogy mi magyarázza, hogy a dollárövezet – más néven az Egyesült Államok – többé-kevésbé működőképes és nem sújtják olyan súlyos válságok, mint most Európát. Amerikának ugyanis erős központi kormánya van, amely úgy működik, hogy magától értetődően kimenti a bajba kerülő amerikai államokat. Példaként a floridai történéseket hozza fel, mondván, gondoljunk bele abba, mi történt volna ottani nagy ingatlanbuborék másnapján, ha hirtelen lecsökkent bevételeiből kellene fedeznie a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás kiadásait.

Florida szerencséjére Washington állja a számlát, ami azt jelenti, hogy Florida olyan válságkezelő segítséget kap, amelyről egyetlen európai állam sem álmodhat, áll az elemzésben. Krugman egy régebbi példát is felhoz állítása alátámasztása érdekében, az 1980-as évek bankbetét- és kölcsönválságát, amely főleg Texast érintette. Az adófizetőknek hatalmas összeget kellett fizetniük, hogy kikecmeregjenek ebből a zűrzavarból, de az adófizetők nagy többsége nem texasi volt. Texas ebben az esetben ugyancsak olyan méretű segítséget kapott, amely Európában elképzelhetetlen lett volna.

Az európai vezetők
a hibásak?

„Vagyis Görögország, noha nem vétlen, elsősorban az európai vezetők arroganciájának az áldozata (főleg a gazdagabb országok vezetőiről van szó), akik elhitették magukkal, hogy egy közös valuta működőképes lehet közös kormány nélkül. És ugyanezek a vezetők csak súlyosbították a helyzetet, amikor minden ellenkező bizonyítékra fittyet hányva makacsul kitartottak abbeli véleményük mellett, hogy a valuta minden baja a déli tagállamok felelőtlen magatartásából következik, és ahhoz, hogy minden rendbe jöjjön, elég lenne, hogy az emberek legyenek hajlandók még több nélkülözést vállalni” – fogalmaz a közgazdász, aki szerint ez vezetett el a vasárnapi görög választásokig, amelyek semmit nem oldottak meg.

A kormánykoalíció talán hatalmon maradhat, bár ez sem biztos, ám a görögök nem lehetnek képesek a válság megoldására. „Az egyedüli mód, amivel az eurót – talán – meg lehetne menteni, az lenne, ha a németek és az Európai Központi Bank ráébrednének, hogy nekik kellene változtatniuk a magatartásukon. Ehhez többet kellene költeniük és, igen, el kellene fogadniuk egy magasabb inflációt. Ha nem, nos akkor Görögország más nemzetek hübriszének, önpusztító elbizakodottságának áldozataként fog bevonulni a történelembe” – öszszegzett Paul Krugman.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 17., kedd

OECD: Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat

Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.

OECD: Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat
Hirdetés
2026. március 17., kedd

Újra egymilliárd euró alatt a román folyó fizetési mérleg hiánya

A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).

Újra egymilliárd euró alatt a román folyó fizetési mérleg hiánya
2026. március 17., kedd

Tovább nőtt az államadósság, 2025 év végén a GDP közel 60 százalékára rúgott

A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.

Tovább nőtt az államadósság, 2025 év végén a GDP közel 60 százalékára rúgott
2026. március 17., kedd

Nagyot nőtt a szélerőművek által megtermelt áram mennyisége

Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.

Nagyot nőtt a szélerőművek által megtermelt áram mennyisége
Hirdetés
2026. március 17., kedd

Pénzügyminiszter: aggasztó az üzemanyagárak emelkedése, a kormány be fog avatkozni

Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.

Pénzügyminiszter: aggasztó az üzemanyagárak emelkedése, a kormány be fog avatkozni
2026. március 17., kedd

Az EU a gázárak korlátozását fontolgatja az iráni háború miatt

Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.

Az EU a gázárak korlátozását fontolgatja az iráni háború miatt
2026. március 17., kedd

Újabb látványos drágítás a töltőállomásokon – Az energiaügyi miniszter még mindig csak forgatókönyvekről beszél

Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.

Újabb látványos drágítás a töltőállomásokon – Az energiaügyi miniszter még mindig csak forgatókönyvekről beszél
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Bukarest az energiaárak elszabadulásától tart a közel-keleti konfliktus miatt

Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.

Bukarest az energiaárak elszabadulásától tart a közel-keleti konfliktus miatt
2026. március 15., vasárnap

Striker: célba talál a Dacia legújabb modelljével is? (VIDEÓ)

A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.

Striker: célba talál a Dacia legújabb modelljével is? (VIDEÓ)
2026. március 13., péntek

Vészhelyzet az üzemanyagok drágulása miatt? Fel van adva a lecke a kormánynak

Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.

Vészhelyzet az üzemanyagok drágulása miatt? Fel van adva a lecke a kormánynak
Hirdetés
Hirdetés