Az elemzők szerint jobb, ha egyben marad az euróövezet

Az előzetes bejelentések azonban arra engedtek következtetni, hogy sikerült tisztázni néhány kérdést, akkor Athén megkaphatja a kölcsönt. Mint arról beszámoltunk, a görög kormány a hétvégén jóváhagyta azokat a takarékossági lépéseket, amelyek a nemzetközi szervezetek által legutóbb kért 324 millió eurós kiadáscsökkenést teszik lehetővé. Görögországnak egy hónapon belül szüksége lenne az újabb nemzetközi hitelekre, különben lejár egy 14,5 milliárd eurós hitelfelvételének törlesztési határideje, és kénytelen lenne csődöt jelenteni.

Derűlátó párbeszéd

Jean-Claude Juncker az Eurogroup tanácskozása előtt úgy nyilatkozott, hogy továbbra is tisztázásra vár néhány részletkérdés a Görögországnak szánt újabb euróövezeti pénzügyi mentőcsomagot illetően. A luxemburgi miniszterelnök, aki az Eurogroup elnöki tisztségét is betölti, közölte: nem világos még, hogy a 130 milliárd euró összértékű mentőcsomag pontosan milyen mértékű hozzájárulásokból áll majd össze a köz-, illetve a magánszféra részéről.

Juncker mindenesetre a megegyezést illetően derűlátónak mondta magát a hétfői tanácskozásra érkezve. „Abból szeretnék kiindulni, hogy ma végleges és lezáró jellegű tanácskozást tartunk” – fogalmazott.
Az ülést előzetesen több megfigyelő sorsdöntő jelentőségűnek nevezte, hiszen vészesen közeledik bizonyos görög törlesztések esedékessége, így legfőbb ideje lezárni a második görög csomagról több hónapja zajló alkudozásokat. Bizakodó hangot ütött meg a megbeszélésre érkezve Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is. Juncker felhívta a figyelmet arra, hogy Görögország teljesítette az euróövezeti partnerek összes előzetes követelését. Az athéni parlament és a nagy görög pártok egyaránt hozzájárulásukat adták a takarékossági intézkedésekhez, beleértve az újabb, 325 millió eurós megszorító csomagot.

Megvan a finn garancia

Mint beszámoltunk, korábban Finnország külön garanciákat is követelt annak fejében, hogy hozzájáruljon az újabb görög mentőcsomaghoz. Most Helsinki ezeket a garanciákat a jelek szerint megkapta. Az YLE finn tévécsatorna – részletek közlése nélkül – arról számolt be, hogy a finn és a görög pénzügyminiszter erről kétoldalú megállapodást írt alá tegnap, az Eurogroup-ülés előtt Brüsszelben.

„A súlyos fizetési válságba süllyedt Görögországnak az eurózónából való távozása nem szerepel a lehetséges megoldási változatok között” – szögezte ezúttal is Jean-Claude Juncker, aki szerint ez mind Athén, mind pedig az egész eurótérség számára hátrányos lenne.

Elemzői nem a távozásra

A felzárkózó térségi országok korábbi nagy valutaleértékelődési tapasztalatai egyértelműen Görögország euróövezeti távozása ellen szólnak – állapították meg hétvégi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők is. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének közgazdászai átfogó elemzésükben felidézték, hogy a görög távozás szószólóinak érvelése szerint a kilépéssel járó árfolyam-leértékelődés – a versenyképességi előnyök révén – jelentősen javítaná Görögország középtávú gazdasági kilátásait.

A cég szerint azonban a felzárkózó piaci térség országai által átélt múltbeli nagy leértékelődési hullámok arra vallanak, hogy a helyi valuták meredek értékvesztésének rendkívül magasak a költségei, a leértékelődésből eredő versenyképességi nyereség ugyanakkor bizonytalan, és ahhoz, hogy e versenyképességi előny tartós legyen, a leértékelődéssel együtt is szükség van további megszorító lépésekre és szerkezeti reformokra.

A ház közgazdászai az ellenérvek között kiemelik azt is, hogy az általuk vizsgált öt nagy múltbeli felzárkózó térségi valutaleértékelődési epizód során az érintett gazdaságok GDP-értéke 10-20 százalékot zuhant a pénzügyi sokk hatására, és rendszerint 5-10 évbe telt, mire ezek a gazdaságok talpra álltak. Ráadásul Görögország – ha távozna az euróövezetből – nem tudná ellenőrzött módon leértékelni fizetőeszközét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurójegybank (EKB) segítsége nélkül. Ebben a helyzetben külső segítség nélkül a leértékelődés valószínű következményei között lenne a rendkívül magas infláció, a magánszektorbeli törlesztésképtelenségi hullám, a bankbetétek befagyasztása, valamint tőkekorlátozások életbe léptetése, amelyeket szinte bizonyosan csak a határok lezárásával lehetne betartatni – vallják az elemzők.

Más nagy londoni házak is ugyanezekkel az érvekkel támasztották alá korábbi elemzéseikben azt a véleményüket, hogy súlyos következményekkel járna valamely eurótagállam távozása a valutaunióból. Ugyanakkor az HSBC bankcsoport vezető közgazdászai szerint mindemellett az euróövezetből kilépő országoknak szinte bizonyosan az EU-ban sem lenne maradásuk, és ez nyilvánvalóan érintené a munkaerő, az áruk és a tőke szabad áramlását is.