Az adóhatóság ténylegesen hasznos és hatékony reformja az SPV (Spațiul Privat Virtual) nevű online rendszer bevezetése volt
Fotó: Gecse Noémi
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
2024. november 13., 20:502024. november 13., 20:50
A kolozsvári Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Adóhatósági digitalizációs körkép című rendezvénye keretében dr. Fekete P. P. Szilveszter, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, adótanácsadó igyekezett a jelenlevőket bevezetni a romániai adóhatóság, az ANAF digitalizációjának témájába. Rámutatott, hogy
Bevezetésként felvázolta, hogy statisztikák szerint Románia még mindig a lista végén kullog az állami intézmények és közszolgáltatások digitalizációja terén, sőt, a 2022-es adatok alapján nálunk nem tapasztalható felzárkózás: a növekedés mértéke az egyik leglassúbb a vizsgált országok között. Másfelől a helyzeten az sem segít, hogy különböző vizsgálatok szerint digitális szempontból két Románia létezik: 13 millió ember internetet használ, ismeri a rendszereket és használja is, míg a lakosság másik fele egyáltalán nem tudja, hogy miről van szó.
A szakértő rámutatott, hogy
így megszabadulhatunk a sorban állástól is. Ezt követte a SIISN (Sisteme Informatice de Interes Strategic Național) létrehozása, amelynek számos alegysége van – ezek azonban nem feltétlenül könnyítették meg a vállalkozók életét.
Fekete P. P. Szilveszter arra is rámutatott, hogy ezeket a rendszereket közpénzből, uniós támogatások segítségével fejlesztették ki. Bár használatuk ingyenes, a vállalkozók mégis fizetnek érte, mivel digitális aláírást, könyvelőprogramot vásárolnak, külső szakértőt alkalmaznak, tanácsadóhoz fordulnak, és így tovább. Hozzátette, például idén február 7-én Ioan-Marcel Boloș pénzügyminiszter az e-ÁFA (e-TVA) rendszert egy minden problémát megoldó „tótumfaktumként” harangozta be, de néhány mondattal később kiderült, hogy a rendszer célja az adócsalás megakadályozása – annak ellenére, hogy a statisztikák szerint az adócsalások csupán kis hányada olyan jellegű, amit a rendszer valóban kiszűrhet.
Fekete P. P. Szilveszter hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a személyes véleménye: a reform miatt a könyvelők és adószakértők országszerte utcára vonultak tiltakozni, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa. Hozzátette, a 2016 óta érvényben levő adótörvénykönyvet csak idén 136 módosítással egészítették ki, ami olyan jelentős szám, hogy a szakmabeliek számára is nehezen követhető.
Az előadó részletesen ismertette az elmúlt években bevezetett újításokat és rendszereket, mint az SPV, az e-számla, az e-ÁFA, a pénztárgépek összekötése, az e-Transport és társaik. Az SPV kapcsán megemlítette, hogy bár alapvetően hasznos, megkönnyíti a hatóságokkal való kommunikációt, és éjjel-nappal használható, mégis akadnak hibái. Ilyen például, hogy május 1. és május 25. között – éppen az adóbevallások leadása előtti időszakban, amikor a felhasználóknak segítségre lehet szükségük – nem elérhető az ügyfélszolgálat.
Hozzátette, a jelenlegi helyzetet tovább bonyolíthatja az a terv, miszerint jövő januártól a cégek akkor is kötelesek e-számlát kiállítani, ha magánszemélynek értékesítenek, ugyanakkor a dokumentumra nem kerülhet a személyi számuk (CNP), mert az személyes adat. Emiatt felmerült egy digitális azonosítószám megalkotásának terve minden állampolgár számára, ami tovább bonyolítaná a helyzetet.
A szakember bemutatta a különböző rendszerekben elkövetett hibák és mulasztások következményeit is, például a kiszabható büntetések mértékét. Előadását egy példával zárta:
Ugyanakkor 36 500 lejes büntetést lehet felhalmozni, ha valamit véletlenül elhibázunk a folyamatban.
Történelmi, 50 milliárd lejes bevételt ért júliusban az országos adóhatóság (ANAF) – büszkélkedett pénteken Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!