Az adóhatóság ténylegesen hasznos és hatékony reformja az SPV (Spațiul Privat Virtual) nevű online rendszer bevezetése volt
Fotó: Gecse Noémi
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
2024. november 13., 20:502024. november 13., 20:50
A kolozsvári Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Adóhatósági digitalizációs körkép című rendezvénye keretében dr. Fekete P. P. Szilveszter, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, adótanácsadó igyekezett a jelenlevőket bevezetni a romániai adóhatóság, az ANAF digitalizációjának témájába. Rámutatott, hogy
Bevezetésként felvázolta, hogy statisztikák szerint Románia még mindig a lista végén kullog az állami intézmények és közszolgáltatások digitalizációja terén, sőt, a 2022-es adatok alapján nálunk nem tapasztalható felzárkózás: a növekedés mértéke az egyik leglassúbb a vizsgált országok között. Másfelől a helyzeten az sem segít, hogy különböző vizsgálatok szerint digitális szempontból két Románia létezik: 13 millió ember internetet használ, ismeri a rendszereket és használja is, míg a lakosság másik fele egyáltalán nem tudja, hogy miről van szó.
A szakértő rámutatott, hogy
így megszabadulhatunk a sorban állástól is. Ezt követte a SIISN (Sisteme Informatice de Interes Strategic Național) létrehozása, amelynek számos alegysége van – ezek azonban nem feltétlenül könnyítették meg a vállalkozók életét.
Fekete P. P. Szilveszter arra is rámutatott, hogy ezeket a rendszereket közpénzből, uniós támogatások segítségével fejlesztették ki. Bár használatuk ingyenes, a vállalkozók mégis fizetnek érte, mivel digitális aláírást, könyvelőprogramot vásárolnak, külső szakértőt alkalmaznak, tanácsadóhoz fordulnak, és így tovább. Hozzátette, például idén február 7-én Ioan-Marcel Boloș pénzügyminiszter az e-ÁFA (e-TVA) rendszert egy minden problémát megoldó „tótumfaktumként” harangozta be, de néhány mondattal később kiderült, hogy a rendszer célja az adócsalás megakadályozása – annak ellenére, hogy a statisztikák szerint az adócsalások csupán kis hányada olyan jellegű, amit a rendszer valóban kiszűrhet.
Fekete P. P. Szilveszter hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a személyes véleménye: a reform miatt a könyvelők és adószakértők országszerte utcára vonultak tiltakozni, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa. Hozzátette, a 2016 óta érvényben levő adótörvénykönyvet csak idén 136 módosítással egészítették ki, ami olyan jelentős szám, hogy a szakmabeliek számára is nehezen követhető.
Az előadó részletesen ismertette az elmúlt években bevezetett újításokat és rendszereket, mint az SPV, az e-számla, az e-ÁFA, a pénztárgépek összekötése, az e-Transport és társaik. Az SPV kapcsán megemlítette, hogy bár alapvetően hasznos, megkönnyíti a hatóságokkal való kommunikációt, és éjjel-nappal használható, mégis akadnak hibái. Ilyen például, hogy május 1. és május 25. között – éppen az adóbevallások leadása előtti időszakban, amikor a felhasználóknak segítségre lehet szükségük – nem elérhető az ügyfélszolgálat.
Hozzátette, a jelenlegi helyzetet tovább bonyolíthatja az a terv, miszerint jövő januártól a cégek akkor is kötelesek e-számlát kiállítani, ha magánszemélynek értékesítenek, ugyanakkor a dokumentumra nem kerülhet a személyi számuk (CNP), mert az személyes adat. Emiatt felmerült egy digitális azonosítószám megalkotásának terve minden állampolgár számára, ami tovább bonyolítaná a helyzetet.
A szakember bemutatta a különböző rendszerekben elkövetett hibák és mulasztások következményeit is, például a kiszabható büntetések mértékét. Előadását egy példával zárta:
Ugyanakkor 36 500 lejes büntetést lehet felhalmozni, ha valamit véletlenül elhibázunk a folyamatban.
Történelmi, 50 milliárd lejes bevételt ért júliusban az országos adóhatóság (ANAF) – büszkélkedett pénteken Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!