Az adótörvénykönyv a béremelés feltétele

Ponta hétfőn este a România Tv egyik műsorában beszélt arról, hogy a kabinet két terve összefügg. „Előbb pénzt gyűjtesz az új adótörvénykönyvvel, aztán költöd el, és nem fordítva” – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a jelenleg terv szintjén létező bérezési törvény hatályba lép-e abban az esetben, ha nem megy át az adótörvénykönyv.

Cáfolta ugyanakkor a híreszteléseket, miszerint valamennyi közalkalmazott fizetését emelni terveznék januártól, és ez katasztrófához vezetne. „Nem ez történik. A törvény, ahogyan azt a munkaügyi miniszter, Plumb asszony megalkotta, több éven át tartó átmeneti időszakot ír elő. Ha valaki azt mondja, hogy januártól valamennyi fizetés nőni fog, hazudik. Nem lehet emelni. Csak fokozatosan, biztosítva a szükséges költségvetési teret” – ecsetelte a kormány terveit a miniszterelnök.

Ponta egyúttal leszögezte, nem támogat a kormány által kezdeményezettől eltérő adótörvénykönyvet, nem fogja hatályba léptetni a jogszabálycsomagot, amennyiben a parlament nem az eredetileg javasolt 20 százalékon határozza meg az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.

Az adótörvénykönyvet az ellenzék támogatása mellett fogadta el a parlament. Klaus Johannis államfő azonban visszaküldte újratárgyalásra a döntéshozók elé, azúta pedig a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelezte, hogy elképzelhetőnek tartják az áfa több szakaszban történő csökkentését is, és hasonlóképpen nyilatkozott nemrég Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A parlamenti pártok várhatóan jövő héten egyeztetnek a témában.

Eközben keddi Facebook-bejegyzésében Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke is úgy vélekedett, hogy „a közalkalmazotti bérek nőhetnek, és nőniük is kell a magánszférában alkalmazott fizetésekkel egyidőben, azonban az új bérezési törvényt nem lehet gyakorlatba ültetni az új adótörvénykönyv nélkül”. Mint kifejtette, a fizetések jelentős és hosszú távú emelését nem lehet a megszorítások idején megtenni, mivel leáll a béremelést lehetővé tevő motor. „Az új adótörvénykönyv nélkül a gazdaság motorja nem fog olyan paraméterekkel működni, ami jelentős fizetésemelést tenne lehetővé” – mutat rá Tăriceanu keddi Facebook-bejegyzésében.

A felsőház elnöke meg is magyarázza, hogy miért látja így a helyzetet. „Kormányzásom idején (2004. és 2008. között – szerk. megj) a béremelés a gazdaság növekedésének természetes velejárója volt, és szeretném hangsúlyozni, hogy lépést tartott a gazdaság bővülésével” – fogalmaz Tăriceanu. Hasonlóképpen fontosnak tartotta kiemelni, hogy Románia ezalatt mélyen alulmaradt a más európai országokban a közalkalmazotti fizetésekre szánt összegek GDP-hez való viszonyulásához képest, az európai átlag a GDP 10 százaléka körül alakul.

Nem tetszik az ING-nek a béremelés
A minimálbér januárra tervezett emeléséhez hasonló intézkedések csökkenthetik az exportőrök versenyképességét a külföldi piacokon, és negatívan hathatnak ki az ország kereskedelmi mérlegére, valamint a lejre – kongatja meg a vészharangot tegnap nyilvánosságra hozott elemzésében az ING Bank Románia, miután egy nappal korábban kiderült, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya az idei év első hat hónapjában 3,3 milliárd euróra süllyedt, miután csak júniusban 29,4 százalékkal nőtt a hiány, mivel gyorsabban bővült az import volumene az exportokénál.
„A munkaerő-piaci körülményeket, az élelmiszeripari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) júniusi csökkentését, valamint a januári áfacsökkentési terveket szem előtt tartva, középtávon az importok masszív növekedésére számíthatunk – mutat rá a jelentés, emlékeztetve, hogy az elmúlt időszakbann az exporttevékenység is növekedésnek indult. A jó kiviteli adatok azonban meglátásukban „kivételnek bizonyulhatnak” olyan körülmények között, hogy az eurózóna egyes országaiban az elmúlt hónapokban visszaesett a fogyasztói bizalom, ugyanakkor egyes Unión kívüli fontos partnerek nehézségekkel küzdenek. „A kereskedelmi mérleg hiánya nem ad okot azonnali aggodalomra, de közepes távon kockázatokkal lehet számolni” – derül ki az elemzésből.
„Elsősorban a nagy fizetésemelések (beleértve azt is, hogy a minimálbér nemrég nőtt, és januártól 14,3 százalékos emelést terveznek) sérülékennyé teszik az exportőröket, mivel nem tudnak hasonlóképpen gyorsan árat és termelékenységet növelni, miközben a versenyképesség csökkenése negatívan hatna ki az exporttevékenységre” – áll a jelentésben.
Egy rosszabb kereskedelmi mérleg ugyanakkor negatívan hatna ki a lejre, figyelembe véve az egyesült államokbeli jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési terveit, ami számottevő alapot vonzana a feltörekvő piacokról az amerikai aktívákba. Mint ismeretes, január elsejétől 900 lejről 975 lejre nőtt a minimálbér, júliusban pedig elérte az 1050 lejt. A kormány a garantált legkisebb fizetést 2016-tól 1200 lejre tervezi emelni.