A gazdasági válság kitörése óta Románia egyik kormánya sem tudott kidolgozni hatékony adópolitikát, ez pedig gazdasági visszaeséshez, valamint a lakosság elszegényedéséhez vezetett – véli Gabriel Biriş ügyvéd, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) alelnöke.
2014. február 04., 16:392014. február 04., 16:39
A szakértő részletes elemzést készített a krízis kitörése óta bevezetett pénzügyi intézkedésekről, amelyek elmondása szerint főként az adók és illetékek emelését és az üzleti szféra háttérbe szorítását célozták.
„Meglátásom szerint a felelősség másra hárítása nemzeti sport lett ebben az országban, ezért készítettem el a leltárt, amely tükröt tart elénk, és főként a döntéshozók elé, akiknek hibájából a mostani helyzetben van Románia” – fogalmazott Gabriel Biriş. Hozzátette: a felmérés még nem fejeződött be, a továbbiakban ugyanis az állam 2005 és 2008 közötti adópolitikai intézkedéseit vizsgálja meg.
A szakértő az adótörvénykönyvben 2008 óta fellelhető változásokat elemezte: mint kiderült, az elmúlt hat év során összesen 155 alkalommal módosították a szabályozást úgy, hogy az közvetlenül befolyásolta az adók és illetékek mértékét.
Florin Pogonaru, az egyesület elnöke az elemzés kapcsán úgy nyilatkozott: a tucatnyi módosítás széleskörű elszegényedéshez vezetett, szerinte ugyanakkor a döntéshozó szervek bebizonyították, hogy nem tudnak olyan adópolitikát kidolgozni, amely szembeállítható lenne a nemzetközi pénzintézetek stratégiájával.
„Ha olyan hosszú távú pénzügyi stratégiánk lenne, amellyel ösztönözni lehetne, amit fejleszteni akarunk, illetve hatékonyan büntetni mindent, ami gátolja a gazdasági növekedést, másképp tárgyalhatnánk a nemzetközi hitelezőkkel is” – vélekedett az üzletemberek egyesületének vezetője. Hozzátette: az adórendszer folyamatos módosítása kiszámíthatatlanná teszi a hazai piacot, a beruházókat és üzletembereket pedig ezzel lehet leginkább elijeszteni.
Az illetékesek arra is rámutattak: az Emil Boc és Victor Ponta vezette kormányok által hozott intézkedések ellenére továbbra sem sikerült mérsékelni az adócsalás mértékét. Florin Pogonaru ugyanakkor hozzátette: jó hír, hogy a Victor Ponta kormányfővel és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások során ígéretet kaptak arra, hogy a kabinet idén nem módosítja az adótörvénykönyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!