A gazdasági válság kitörése óta Románia egyik kormánya sem tudott kidolgozni hatékony adópolitikát, ez pedig gazdasági visszaeséshez, valamint a lakosság elszegényedéséhez vezetett – véli Gabriel Biriş ügyvéd, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) alelnöke.
2014. február 04., 16:392014. február 04., 16:39
A szakértő részletes elemzést készített a krízis kitörése óta bevezetett pénzügyi intézkedésekről, amelyek elmondása szerint főként az adók és illetékek emelését és az üzleti szféra háttérbe szorítását célozták.
„Meglátásom szerint a felelősség másra hárítása nemzeti sport lett ebben az országban, ezért készítettem el a leltárt, amely tükröt tart elénk, és főként a döntéshozók elé, akiknek hibájából a mostani helyzetben van Románia” – fogalmazott Gabriel Biriş. Hozzátette: a felmérés még nem fejeződött be, a továbbiakban ugyanis az állam 2005 és 2008 közötti adópolitikai intézkedéseit vizsgálja meg.
A szakértő az adótörvénykönyvben 2008 óta fellelhető változásokat elemezte: mint kiderült, az elmúlt hat év során összesen 155 alkalommal módosították a szabályozást úgy, hogy az közvetlenül befolyásolta az adók és illetékek mértékét.
Florin Pogonaru, az egyesület elnöke az elemzés kapcsán úgy nyilatkozott: a tucatnyi módosítás széleskörű elszegényedéshez vezetett, szerinte ugyanakkor a döntéshozó szervek bebizonyították, hogy nem tudnak olyan adópolitikát kidolgozni, amely szembeállítható lenne a nemzetközi pénzintézetek stratégiájával.
„Ha olyan hosszú távú pénzügyi stratégiánk lenne, amellyel ösztönözni lehetne, amit fejleszteni akarunk, illetve hatékonyan büntetni mindent, ami gátolja a gazdasági növekedést, másképp tárgyalhatnánk a nemzetközi hitelezőkkel is” – vélekedett az üzletemberek egyesületének vezetője. Hozzátette: az adórendszer folyamatos módosítása kiszámíthatatlanná teszi a hazai piacot, a beruházókat és üzletembereket pedig ezzel lehet leginkább elijeszteni.
Az illetékesek arra is rámutattak: az Emil Boc és Victor Ponta vezette kormányok által hozott intézkedések ellenére továbbra sem sikerült mérsékelni az adócsalás mértékét. Florin Pogonaru ugyanakkor hozzátette: jó hír, hogy a Victor Ponta kormányfővel és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások során ígéretet kaptak arra, hogy a kabinet idén nem módosítja az adótörvénykönyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!