2012. május 18., 09:002012. május 18., 09:00
Panajotisz Pikramenosz kormányfő kabinetjének egyébként 16 tagja van. A jelenleg legfontosabbnak minősülő pénzügyi tárca élére Jeórjiosz Zaniasz került, aki eddig a pénzügyminisztérium magas beosztású hivatalnoka volt. Ebben a minőségben egyébként már korábban szorosan együttműködött az utóbbi évek valamennyi miniszterével, és ő képviselte Görögországot az Európai Unión belüli valamennyi fontos tárgyaláson.
„A görög politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell elszántságukat arra, hogy az euróövezetben akarják tartani országukat, ez utóbbihoz pedig az kell, hogy teljesítsék a mentőcsomag feltételeit” – jelentette ki Christine Lagarde. Az IMF-vezér szerint az optimális forgatókönyvet kell szem előtt tartani, miszerint az országnak megvan a politikai elszántsága arra, hogy tényszerűen betartsa vállalását, és bent maradjon az euróövezetben, „ami szemmel láthatóan a lakosság kívánsága is”. „Természetesen nagy erőfeszítést követel a kijelölt programnak való megfelelés, amihez az eurózóna-partnerek támogatást ígértek az országnak. Az euróövezetből való kilépés nagyon nehéz és költséges volna, és nem csak Görögországnak” – mutatott rá az IMF vezérigazgatója.
Ezzel szemben az euróövezeti tagállamokra és a valutauniós hatóságokra hárítja a zóna szétesése elkerülésének feladatát David Cameron brit miniszterelnök. Szerinte ugyanis az euróövezet válaszút elé érkezett: vagy „rendbe teszi magát”, vagy a potenciális felbomlás kockázatával kell szembenéznie. A konzervatív párti brit kormányfő szerint a valutaunió fennmaradásához hatékony „tűzfalra”, megfelelő tőkeellátottságú bankokra, valamint rendszerszintű költségvetési tehermegosztásra és támogató monetáris politikára van szükség. „E feltételek megteremtésének elmulasztása mindenki számára hatalmas kockázatokkal járna” – hangoztatta csütörtöki beszédében Cameron.
Sir Mervyn King, a Bank of England kormányzója ugyanaznap tartott sajtótájékoztatóján eközben arról beszélt, hogy a bank, a pénzügyminisztérium és a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet „már jó ideje egyeztetéseket folytat” az euróövezet esetleges felbomlásának következményeivel kapcsolatos készenléti tervekről. „Az euróövezet darabokra szaggatja magát, anélkül, hogy bármilyen egyértelmű megoldási lehetőség látszana” – fogalmazott a Bank of England kormányzója. A brit kormány és a jegybank vezetői egyébként most először tettek ennyire nyílt utalásokat arra, hogy immár valós lehetőségként számolnak az euróövezet szétesésével.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.