
Kisebb botrányt okozott az elmúlt napokban, hogy a hivatalosan bevallottnál jóval többet keresnek a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vezetői, akik a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója bérének sokszorosát vitték haza az elmúlt hónapokban.
2014. február 18., 17:002014. február 18., 17:00
Radu Soviani, az ASF szóvivője nemrég úgy nyilatkozott: Dan Radu Ruşanu, a hatóság igazgatója (képünkön) havonta nettó 14 ezer eurót keres, az összeg pedig törvény által meghatározott, azaz nem haladhatja meg Mugur Isărescu, a BNR vezetőjének havi bérét. Soviani azt is kiemelte: a jegybankkal ellentétben az ASF vezetői nem részesülnek bérpótlékban és más pluszjuttatásokban.
Soviani nyilatkozatát az elmúlt napokban több forrásból is cáfolták: egyrészt a BNR szóvivője jelentette be, hogy Isărescu alapfizetése 10 ezer euró, amely a juttatásokkal sem haladja meg a havi 12 ezer eurót.
„Én magam is úgy tudtam, hogy a jogszabályok értelmében a pénzügyi hatóság és a nemzeti bank vezetőinek bére azonos, de nemrég kiderült, hogy ez még sincs így. Úgy tudom, hogy az ASF első emberei 18–20 ezer eurót is keresnek havonta, ez jelentősen meghaladja a BNR-nél jegyzett fizetéseket” – magyarázta Adrian Vasilescu, a jegybank szóvivője.
Ehhez képest a Hotnews.ro hírportál úgy tudja, hogy az ASF igazgatójának novemberi és decemberi bére is meghaladta a bruttó 30 ezer eurót. A portál értesülései szerint Dan Radu Ruşanu novemberben bruttó 37 ezer eurót vihetett haza, decemberi fizetése pedig közel 35 ezer euró volt. „Nem panaszkodhat” Daniel Dăianu, az ASF igazgató-helyettese sem, aki novemberben 17 ezer, míg 2013 utolsó hónapjában közel 51 ezer eurót keresett.
A nyilvánosságra hozott összegekre reagálva a pénzügyi hatóság közleményben jelezte, hogy az év végi bérek azért szokatlanul magasak, mert a vezetőség ilyenkor kapja meg az „évente egyszer biztosított üdülési csekkeket, illetve év végi prémiumokat.”
A Hotnews.ro elemzése szerint ugyanakkor, ha az ASF vezetőinek nettó havi bére átlagosan „csak” 20 ezer euró, akkor is jóval többet keresnek, mint európai kollégáik. Romániában a nettó átlagbér 538 euró, így a pénzügyi hatóság vezetőjének 20 ezer eurós fizetése ennek 37-szerese, a nyolcszoros különbségű uniós átlaghoz képest. Ehhez képest a magyarországi illetékes hatóság igazgatója havonta 10 ezer eurónál kevesebbet visz haza, míg Ruşanu bulgáriai kollégája havonta legfeljebb 2000 eurót kereshet.
Tőkeemelésre kötelezik az Astrát
Jelentős tőkeemelésre kötelezte az Astra biztosítótársaságot a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF), amely felügyeleti biztost rendelt ki a társaság élére, ennek kell megállapítania a szükséges tőkeemelés mértékét – jelentette be kedden Dan Radu Ruşanu, az ASF elnöke. Ruşanu elmondta: a több mint hárommillió ügyféllel rendelkező, Romániában piacvezető társaság nem lenne képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén.
A botrány nyomán kedden sajtótájékoztatót tartott Dan Radu Ruşanu, aki bejelentette: a parlament szakbizottságától az ASF vezetőtanácsi tagjainak 2013-ban kiutalt bérek megfelezését fogja kérni, így az ő havi fizetése hamarosan 7000 euróra csökken. Elmondása szerint néhány hónapon belül a pénzügyi hatóság többi alkalmazottjának is csökkentik a fizetését. Az ASF vezetője hozzátette: a tavalyi évvel ellentétben a hatóság 2014-es költségvetése nem tartalmazza az üdülési csekkeket és év végi prémiumokat.
A horribilis összegek nyilvánosságra hozása nyomán a – Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta – Szociáldemokrata Unió (USD) a pénzügyi hatóság tevékenységének és bérezési rendszerének parlamenti kivizsgálását kezdeményezte kedden.
Az ügyben Victor Ponta miniszterelnök is megszólalt: elmondása szerint, noha nem szólhat bele az ASF vezetőinek kiutalt bérek mértékébe, az ügy nyomán még inkább feladatának tartja a differenciált adózás bevezetését, hogy a nagykeresetűek több adót fizessenek be az államkasszába.
Mint ismeretes, az ASF tavaly áprilisban alakult, átvéve az ingatlan-, a biztosítás-, a magánnyugdíj-, valamint a tőkepiaci felügyelet teendőit. Az addig egymástól függetlenül működő hatóságok összevonásának ötlete az Európai Központi Banktól származott.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!