
Kisebb botrányt okozott az elmúlt napokban, hogy a hivatalosan bevallottnál jóval többet keresnek a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vezetői, akik a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója bérének sokszorosát vitték haza az elmúlt hónapokban.
2014. február 18., 17:002014. február 18., 17:00
Radu Soviani, az ASF szóvivője nemrég úgy nyilatkozott: Dan Radu Ruşanu, a hatóság igazgatója (képünkön) havonta nettó 14 ezer eurót keres, az összeg pedig törvény által meghatározott, azaz nem haladhatja meg Mugur Isărescu, a BNR vezetőjének havi bérét. Soviani azt is kiemelte: a jegybankkal ellentétben az ASF vezetői nem részesülnek bérpótlékban és más pluszjuttatásokban.
Soviani nyilatkozatát az elmúlt napokban több forrásból is cáfolták: egyrészt a BNR szóvivője jelentette be, hogy Isărescu alapfizetése 10 ezer euró, amely a juttatásokkal sem haladja meg a havi 12 ezer eurót.
„Én magam is úgy tudtam, hogy a jogszabályok értelmében a pénzügyi hatóság és a nemzeti bank vezetőinek bére azonos, de nemrég kiderült, hogy ez még sincs így. Úgy tudom, hogy az ASF első emberei 18–20 ezer eurót is keresnek havonta, ez jelentősen meghaladja a BNR-nél jegyzett fizetéseket” – magyarázta Adrian Vasilescu, a jegybank szóvivője.
Ehhez képest a Hotnews.ro hírportál úgy tudja, hogy az ASF igazgatójának novemberi és decemberi bére is meghaladta a bruttó 30 ezer eurót. A portál értesülései szerint Dan Radu Ruşanu novemberben bruttó 37 ezer eurót vihetett haza, decemberi fizetése pedig közel 35 ezer euró volt. „Nem panaszkodhat” Daniel Dăianu, az ASF igazgató-helyettese sem, aki novemberben 17 ezer, míg 2013 utolsó hónapjában közel 51 ezer eurót keresett.
A nyilvánosságra hozott összegekre reagálva a pénzügyi hatóság közleményben jelezte, hogy az év végi bérek azért szokatlanul magasak, mert a vezetőség ilyenkor kapja meg az „évente egyszer biztosított üdülési csekkeket, illetve év végi prémiumokat.”
A Hotnews.ro elemzése szerint ugyanakkor, ha az ASF vezetőinek nettó havi bére átlagosan „csak” 20 ezer euró, akkor is jóval többet keresnek, mint európai kollégáik. Romániában a nettó átlagbér 538 euró, így a pénzügyi hatóság vezetőjének 20 ezer eurós fizetése ennek 37-szerese, a nyolcszoros különbségű uniós átlaghoz képest. Ehhez képest a magyarországi illetékes hatóság igazgatója havonta 10 ezer eurónál kevesebbet visz haza, míg Ruşanu bulgáriai kollégája havonta legfeljebb 2000 eurót kereshet.
Tőkeemelésre kötelezik az Astrát
Jelentős tőkeemelésre kötelezte az Astra biztosítótársaságot a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF), amely felügyeleti biztost rendelt ki a társaság élére, ennek kell megállapítania a szükséges tőkeemelés mértékét – jelentette be kedden Dan Radu Ruşanu, az ASF elnöke. Ruşanu elmondta: a több mint hárommillió ügyféllel rendelkező, Romániában piacvezető társaság nem lenne képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén.
A botrány nyomán kedden sajtótájékoztatót tartott Dan Radu Ruşanu, aki bejelentette: a parlament szakbizottságától az ASF vezetőtanácsi tagjainak 2013-ban kiutalt bérek megfelezését fogja kérni, így az ő havi fizetése hamarosan 7000 euróra csökken. Elmondása szerint néhány hónapon belül a pénzügyi hatóság többi alkalmazottjának is csökkentik a fizetését. Az ASF vezetője hozzátette: a tavalyi évvel ellentétben a hatóság 2014-es költségvetése nem tartalmazza az üdülési csekkeket és év végi prémiumokat.
A horribilis összegek nyilvánosságra hozása nyomán a – Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta – Szociáldemokrata Unió (USD) a pénzügyi hatóság tevékenységének és bérezési rendszerének parlamenti kivizsgálását kezdeményezte kedden.
Az ügyben Victor Ponta miniszterelnök is megszólalt: elmondása szerint, noha nem szólhat bele az ASF vezetőinek kiutalt bérek mértékébe, az ügy nyomán még inkább feladatának tartja a differenciált adózás bevezetését, hogy a nagykeresetűek több adót fizessenek be az államkasszába.
Mint ismeretes, az ASF tavaly áprilisban alakult, átvéve az ingatlan-, a biztosítás-, a magánnyugdíj-, valamint a tőkepiaci felügyelet teendőit. Az addig egymástól függetlenül működő hatóságok összevonásának ötlete az Európai Központi Banktól származott.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!