
Nicolae Ciucă szerint a gazdasági teljesítményhez a közberuházások mellett jelentős mértékben hozzájárultak a külföldi befektetések és az uniós források is
Fotó: Gov.ro
Az év második felében az árak mérséklődésére számít a román pénzügyminiszter. Közben a miniszterelnök kedvezőnek tartja az ország gazdasági kilátásait.
2023. január 26., 17:512023. január 26., 17:51
2023. január 26., 19:592023. január 26., 19:59
Adrian Câciu a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján beszélt a szerinte bekövetkező árcsökkenésről, amikor az infláció enyhe lassulásáról kérdezték az újságírók. A pénzügyminiszter hozzátette: „az árak maguktól nem fognak csökkenni”, a kormánynak ezt különböző intézkedésekkel elő kell segítenie. Ezzel egy időben a miniszterelnök – az Országos Előrejelzési Bizottság adataira hivatkozva – közölte, a hazai össztermék (GDP) 2022-ben 49 milliárd euróval nőtt 2021-hez képest.
Emlékeztetett arra, hogy a 2022-es GDP-t korábban 1396 milliárd euróra tervezte a kormány, de ezt a célt a sorozatos válságok ellenére sikerült 8,5 milliárd lejjel meghaladni, vagyis a tervezett 4,6 százalék helyett a román GDP 4,9 százalékkal emelkedett. A miniszterelnök szerint ehhez a gazdasági teljesítményhez a közberuházások mellett jelentős mértékben hozzájárultak a külföldi befektetések és az uniós források is. Ciucă hozzátette, hogy Románia tavaly 11,3 milliárd eurót hívott le uniós alapokból.
A kormányfő elmondta, hogy az Országos Előrejelzési Bizottság az idei évről is biztató adatokat közölt. Ezek szerint 2023-ban várhatóan 2,8 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Ez szerinte kedvező mutató, olyan körülmények között, hogy korábban az elemzők recessziót jósoltak. Ciucă hangsúlyozta, hogy idén is szükség van az európai alapok minél nagyobb mértékű felhasználására. Reményét fejezt ki, hogy 2023-ban legalább akkora összegű uniós forrást sikerül lehívnia Romániának, mint tavaly. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben 73 százalékos volt az abszorpciós ráta, és az idei év az utolsó, amikor forrásokat lehet felhasználni a 2014-2020-es költségvetési ciklus kohéziós alapjaiból.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy kormánya 2023-ban is fontosnak tartja a hazai tőke támogatását és a párbeszédet az üzleti szférával.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!