
Nicolae Ciucă szerint a gazdasági teljesítményhez a közberuházások mellett jelentős mértékben hozzájárultak a külföldi befektetések és az uniós források is
Fotó: Gov.ro
Az év második felében az árak mérséklődésére számít a román pénzügyminiszter. Közben a miniszterelnök kedvezőnek tartja az ország gazdasági kilátásait.
2023. január 26., 17:512023. január 26., 17:51
2023. január 26., 19:592023. január 26., 19:59
Adrian Câciu a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján beszélt a szerinte bekövetkező árcsökkenésről, amikor az infláció enyhe lassulásáról kérdezték az újságírók. A pénzügyminiszter hozzátette: „az árak maguktól nem fognak csökkenni”, a kormánynak ezt különböző intézkedésekkel elő kell segítenie. Ezzel egy időben a miniszterelnök – az Országos Előrejelzési Bizottság adataira hivatkozva – közölte, a hazai össztermék (GDP) 2022-ben 49 milliárd euróval nőtt 2021-hez képest.
Emlékeztetett arra, hogy a 2022-es GDP-t korábban 1396 milliárd euróra tervezte a kormány, de ezt a célt a sorozatos válságok ellenére sikerült 8,5 milliárd lejjel meghaladni, vagyis a tervezett 4,6 százalék helyett a román GDP 4,9 százalékkal emelkedett. A miniszterelnök szerint ehhez a gazdasági teljesítményhez a közberuházások mellett jelentős mértékben hozzájárultak a külföldi befektetések és az uniós források is. Ciucă hozzátette, hogy Románia tavaly 11,3 milliárd eurót hívott le uniós alapokból.
A kormányfő elmondta, hogy az Országos Előrejelzési Bizottság az idei évről is biztató adatokat közölt. Ezek szerint 2023-ban várhatóan 2,8 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Ez szerinte kedvező mutató, olyan körülmények között, hogy korábban az elemzők recessziót jósoltak. Ciucă hangsúlyozta, hogy idén is szükség van az európai alapok minél nagyobb mértékű felhasználására. Reményét fejezt ki, hogy 2023-ban legalább akkora összegű uniós forrást sikerül lehívnia Romániának, mint tavaly. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben 73 százalékos volt az abszorpciós ráta, és az idei év az utolsó, amikor forrásokat lehet felhasználni a 2014-2020-es költségvetési ciklus kohéziós alapjaiból.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy kormánya 2023-ban is fontosnak tartja a hazai tőke támogatását és a párbeszédet az üzleti szférával.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!