
Fotó: Pengő Zoltán
2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
- Hogyan befolyásolta a válság az Opel West forgalmát?
- Az első nyolc hónapban az eladások körülbelül 60 százalékkal estek vissza a tavalyi eredményekhez képest, ami megfelel az országos átlagnak. Azok a márkakereskedések, amelyek az eladásra alapozták a tevékenységüket, most csúnyán megjárták.
– Az Opel West nem az eladásra alapozza a tevékenységét?
– Mindaddig, amíg közlekednek vele, az autó karbantartást igényel. Ebből kiindulva, mi kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetünk az eladás utáni szolgáltatásokra: a mechanikai és elektromos szervizre, a karosszéria lakatos és festési munkákra, az alkatrészeladásra és a biztosítási szolgáltatásokra. Ezek a szolgáltatások az Opel West forgalmának mintegy 75 százalékát teszik ki, ami a válság idején is biztosítja a cég megélhetését.
– Vannak lényeges különbségek a márkák között a visszaesés mértékét illetően?
– A visszaesés márkafüggetlen.
– A használt autók forgalmazását milyen módon érintette a válság?
– A használt autók forgalma is jelentősen visszaesett, de más okból kifolyólag. A fő ok a feketepiac. A feketén dolgozó cégek nem fizetnek áfát, ami miatt olyan áron tudják értékesíteni a Nyugatról behozott gépkocsikat, amivel mi nem tudunk versenyezni. Míg egy új Opel 12 ezer euróba kerül, a feketepiacon már 5000–6000 ezer euróért lehet vásárolni olyan kétéves autót, aminek a normális ára 8000 euró kellene hogy legyen.
– Mennyire befolyásolta az eladások volumenét a roncsautóprogram?
– Mi nem nagyon éreztük a hatását, s ez érvényes a program jelenlegi fázisára is, de tudomásom szerint országos szinten sem volt sok eredménye. Az emberek egyszerűen félnek attól, hogy gépkocsit vegyenek hitelre. Jelenleg a vásárlók túlnyomó többsége, szinte 80 százalékuk, készpénzzel fizet. A válságot megelőzően szinte fordított volt a helyzet, 70 százalék volt a banki hitel és a lízingfinanszírozás.
– Milyen kríziskezelő intézkedésekkel próbálták meg enyhíteni a válság hatásait?
– Minimális mértékű leépítést hajtottunk végre, a 300 alkalmazottból mindös ötöt bocsátottunk el. Próbálkoztunk költségoptimizációval is, de nálunk korábban sem voltak gondok ilyen téren. A részlegvezetőkkel tartott félnapos optimizációs tanácskozás legnagyobb eredménye az volt, hogy találtunk egy kávéautomatát, melynek nem volt gazdája.
– Milyen intézkedésekkel tudna hozzájárulni a kormány a forgalom élénküléséhez a gépjárműpiacon?
– Meg kellene fékezni a feketegazdaságot. Ez valamelyest javítana a törvényesen dolgozó kereskedők helyzetén, de az biztos, hogy az égbe nem dobná az eladásokat. Ahhoz, hogy ismét növekedni kezdjen a piac, pénzügyi stabilitásra volna szükség, az emberek azt kellene érezzék, nem sodorja veszélybe a napi megélhetésüket, ha autót vásárolnak.
– A válság ellenére fejlesztést folytatnak, a közelmúltban BMW-márkaképviseletté is vált a cég. Mi indokolta ezt ilyen nehéz gazdasági körülmények között?
– Ez egy kétélű dolog. A negatívum az, hogy jelenleg kedvezőtlenek a piaci viszonyok, a pozitív pedig, hogy alacsonyabb költséggel lehet megvalósítani a befektetést.
– Milyen célkitűzéseket határoztak meg az idei évre?
– Tavaly 2000 autót adtunk el, aminek körülbelül az egynegyede volt használt. Az idei célkitűzés az, hogy elérjük a tavalyi forgalom felét. Ha valaki ennél szebb és jobb eredményt ér el, az csakis a határon túli eladások eredménye lehet. A Kia-, Hyundai-, Suzuki- és VW-forgalmazók szállíthatnak külföldre, a mi dílerszerződésünk azonban sajnos ezt nem teszi lehetővé.
– Véleménye szerint mikor kezdődik a kilábalás a válságból, illetve mikor éri el a forgalom az autópiacon a krízis előtti szintet?
– Ami a kérdés második felét illeti, nem biztos, hogy mi azt még megérjük (nevet). Az növekedés, szerintem a jövő év második felében fog megindulni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.