Hupka Félix, az EMGESZ elnöke átalakítaná a pályázati rendszert
Fotó: Makkay József
Az agrárpályázatok gyökeres átalakításával lehetne megmenteni a kisgazdákat, akik a járvány időszakában anyagilag még nehezebb helyzetbe kerültek. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét vezető Hupka Félix a Krónikának elmondta: a kormány gyors intézkedéseire várnak az állattenyésztés több területén is.
2021. április 10., 08:302021. április 10., 08:30
A mezőgazdasági pályázatokat tartja a romániai gazdák legnagyobb kihívásának az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) tavaly nyár óta vezető Hupka Félix közgazdász és pályázatíró. A Felsőbányán élő szakemberhez nagyon sok gazda és agrárvállalkozó fordul Máramaros megyéből pályázati tanácsadás ügyében, de polgármesteri hivatalokat is segít a pályázatok lebonyolításában.
– foglalja össze a romániai pályázati rendszer legfontosabb kerékkötőjét a szakember.
Önmagában ezzel a megszorítással sem volna gond, ha a gazda a kisvállalkozói engedéllyel könnyebben hozzájutna bukaresti vagy az európai uniós forrásokhoz, valójában azonban akkora a bürokrácia, hogy amíg minden szükséges dokumentációt beszerez, lekési a pályázat leadási határidejét.
Hupka szerint sok gazda ezzel együtt is vállalná a megmérettetést, azonban a kisebb összegű uniós pályázatok sem a családi gazdaságok számára születnek.
„A mezőgazdasági termények feldolgozását támogató pályázatok többségének a feltételrendszerében az is szerepel, hogy a sikeres pályázó bizonyos számú munkavállalót kell hogy alkalmazzon. Egy 200 ezer eurós uniós pályázat esetében legalább 7 személyt kell alkalmaznia a sajtfeldolgozó műhelynek, pékségnek vagy egy kis konzervüzemnek olyan körülmények között, amikor ezek a kisvállalkozások simán működhetnek külső munkaerő nélkül, a családtagokkal” – magyarázza Hupka Félix.
Amikor a kötelező alkalmazás szóba kerül, a legtöbb gazda visszalép, mert az alkalmazottak fizetése és az államkassza fele történő adók és illetékek törlesztése akkora megterhelést jelent, hogy nem merik vállalni.
Az EMGESZ vezetője a román kormány mezőgazdasági szaktárcájánál azt szorgalmazza, hogy gondolják újra a teljes agrárpályázati rendszert, és tegyenek különbséget az agrárvállalkozók számára kiírt nagy összegű pályázatok és a kisgazdák, az őstermelők támogatását célzó kiírások feltételrendszere között.
Hupka aggályosnak tartja, hogy az ifjú gazdákat támogató pályázatok is nagyon nehezen hívhatók le. Egyrészt az ifjú gazda földterülettel és jelentős állatállománnyal kell hogy rendelkezzen ahhoz, hogy pályázata sikeres legyen, holott ez csak úgy kivitelezhető, ha a szülők a saját birtokukat íratják át a gyerekre.
A máramarosi magyar szakember szerint nem sok közük volt a mindennapi vidéki élethez azoknak, akik a pályázatokat kidolgozták. Amit bizonyít a pályázatok megvalósításának ellenőrzése is. A munkát elvégző hivatalnok nem a gazda szemével közelít a dologhoz: a gazdától elvárja, hogy könyvelő legyen, minden papírját éveken át rendszerezze, és jelentéseket írjon. Ha valami elmarad, akkor a kifizetések leállnak. A nehézkes ellenőrzési mechanizmus miatt sok elnyert pályázat utólag akad el, vagy rosszabb esetben el sem kezdődik.
Nem csak az előző kormányoktól örökölt és változatlanul hagyott, hibás agrárpályázati rendszer keseríti a gazdák életét.
„Az elképzelés teljesen tönkreverné a kisebb gazdaságokat, ahol 30-40 vagy éppen 60-70 éves traktorokkal dolgoznak. Ha ezeket kivonják a forgalomból, ellehetetlenítik a gazdákat. Hosszabb távon szükség van erre a lépésre, de ezt csak úgy tudom elképzelni, ha ehhez egy ötéves átmeneti időszakot biztosítanak, amelynek során új erőgépek vásárlását támogató pályázatokat írnak ki, hogy a mai elöregedett traktorparkot fel lehessen újítani” – érvel az EMGESZ elnöke.
Ahogyan azt is nehezményezi, hogy az új rendelkezések szerint a juhtartó gazdák a juhászaikat főállásban kell hogy alkalmazzák, és ugyanannyi közterhet kell befizessenek utánuk, mint bármelyik más ágazatban.
Hupka szerint hasonló a gond a szarvasmarhatartásban is, ahol évek óta olyan alacsony a nyers tehéntej felvásárlási ára, hogy a tenyészállatokért járó uniós támogatás sem tudja pótolni a kisebb tehénállománnyal rendelkező gazdák ráfizetését. Emiatt egyre több gazda vált húsmarhatartásra, és nem feji a teheneket. De nincs jobb helyzetben a sertéságazat sem, ahol a pandémia miatti felvásárlási árcsökkenést súlyosbítja a megállíthatatlan sertéspestis terjedése. Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint Bukarestből nem kapnak a gazdák segítséget az agrárágazatot sújtó krízishelyzet orvoslására.
Kézműves pékség a Máramaros megyei Koltón. A kisvállalkozók nem tudnak uniós pénzeket igényelni
Fotó: Makkay József
A mostani nehéz helyzetben az erdélyi magyar gazdák számára mindennél fontosabb lenne a magyar kormány által támogatott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program kiterjesztése Bihar, Szatmár és Szilágy megye mellett Máramaros és Beszterce-Naszód megyére is, véli az EMGESZ vezetője. Aki új javaslatokkal is jönne az eddigi, kisgazdákat segítő programok mellé.
Hupka a bajok fő okát abban látja, hogy a szövetkezetek működésére megpályázható uniós pénzek utólagos finanszírozásúak, ami azt jelenti, hogy a társuló gazdák kell előre befizessék a szövetkezet kasszájába a működő tőkét. Ez az út nem járható, és emiatt nincsenek szövetkezetek, miközben egyértelmű, hogy jól működő szövetkezeti háló nélkül esélytelen a hazai gazdatársadalom talpon maradása.
Ha a mai gazdatársadalmat nem lehet megerősíteni, belátható időn belül átalakul az agrárágazat, és a kisgazdák boldogulása még nehezebbé válik. Amit az is bizonyít, hogy egyre kevesebb fiatal köteleződik el a mezőgazdaság mellett.
– érvel a szakember.
A 24 tagegyesületből álló szervezet vezetője szerint manapság még nagyobb szükség van a gazdafórumok szervezésére és a szakoktatásra. Ezen a területen kifejtett munkájukat nagymértékben hátráltatta a koronavírus-járvány – ilyenkor, tavasszal a fák metszésével kapcsolatos néhány szabadtéri bemutatóra vállalkoztak, de a pandémia elmúltával, csökkenésével újraindítanák az évek óta bejáratott szaktanácsadási hálózatukat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!