Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása jellemzően a befogadó országnak hasznos, a kockázatok pedig a származási országban jelentkeznek – jelentette ki pénteken Berlinben az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja.
2014. február 02., 15:462014. február 02., 15:46
Andor László az uniós társállamokból Németországba érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitával kapcsolatban sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egyetlen felmérés sem támasztja alá azt az állítást, miszerint a szociális ellátórendszerek közti különbségek, egyes országok „relatív bőkezűsége\" számottevő mértékű szociális turizmust gerjeszt.
Szerinte a munkaerő szabad áramlása a célországban éppen ellenkező hatást eredményez, erősíti az ellátórendszerek fenntarthatóságát, mert a munkavállalók több adót fizetnek, mint amennyi szociális juttatásban vagy egészségügyi ellátásban részesülnek. A külföldre induló munkavállalók korösszetétele is igen kedvező a befogadó országnak, hiszen munkaképes korú, jellemzően fiatalok érkeznek.
„Ha egyáltalán lehet kockázatokról beszélni, akkor azok inkább a származási országban jelentkeznek, elsősorban a lakosság korösszetételének hátrányos változása révén” – emelte ki az uniós biztos (képünkön). Hozzátette: Németország különösen nagy haszonélvezője a munkaerő szabad áramlásának, a bevándorlás jelentősen enyhíti a munkaerőhiányt egyebek között a beteg- és idősápolásban, az informatikában és a mérnöki szakmákban.
„Ugyanakkor a hirtelen meginduló vándorlási hullámok miatt feszültség is keletkezhet egyes településeken, elsősorban az oktatás és a lakhatás területén, de az Európai Szociális Alap (ESZA) hatékony segítséget nyújt a gondok kezeléséhez. Németország a 2014-2020-as időszakban 6,3 milliárd eurót hívhat le az ESZA forrásaiból, és ebből 1,3 milliárd eurót célzottan a társadalmi integrációra és a szegénység elleni küzdelemre fordíthat” – fejtette ki Andor László.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a munkaerő szabad vándorlása választási időszakban érzelmi alapú, heves politikai viták tárgya lehet, de amikor kiderül majd, hogy a félelmek alaptalanok, például nem vándorolnak be tömegek Romániából és Bulgáriából, a vita higgadt, tárgyilagos diskurzussá alakulhat.
Mint arról több ízben is írtunk, Németországban a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt kezdődött vita a szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlásnak is nevezett szociális turizmusról.
A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az „aki csal, az repül\" elvet követve szigorítani kell a bevándorlási szabályokon. A kisebbik konzervatív kormánypártot ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal vádolták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!