Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása jellemzően a befogadó országnak hasznos, a kockázatok pedig a származási országban jelentkeznek – jelentette ki pénteken Berlinben az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja.
2014. február 02., 15:462014. február 02., 15:46
Andor László az uniós társállamokból Németországba érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitával kapcsolatban sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egyetlen felmérés sem támasztja alá azt az állítást, miszerint a szociális ellátórendszerek közti különbségek, egyes országok „relatív bőkezűsége\" számottevő mértékű szociális turizmust gerjeszt.
Szerinte a munkaerő szabad áramlása a célországban éppen ellenkező hatást eredményez, erősíti az ellátórendszerek fenntarthatóságát, mert a munkavállalók több adót fizetnek, mint amennyi szociális juttatásban vagy egészségügyi ellátásban részesülnek. A külföldre induló munkavállalók korösszetétele is igen kedvező a befogadó országnak, hiszen munkaképes korú, jellemzően fiatalok érkeznek.
„Ha egyáltalán lehet kockázatokról beszélni, akkor azok inkább a származási országban jelentkeznek, elsősorban a lakosság korösszetételének hátrányos változása révén” – emelte ki az uniós biztos (képünkön). Hozzátette: Németország különösen nagy haszonélvezője a munkaerő szabad áramlásának, a bevándorlás jelentősen enyhíti a munkaerőhiányt egyebek között a beteg- és idősápolásban, az informatikában és a mérnöki szakmákban.
„Ugyanakkor a hirtelen meginduló vándorlási hullámok miatt feszültség is keletkezhet egyes településeken, elsősorban az oktatás és a lakhatás területén, de az Európai Szociális Alap (ESZA) hatékony segítséget nyújt a gondok kezeléséhez. Németország a 2014-2020-as időszakban 6,3 milliárd eurót hívhat le az ESZA forrásaiból, és ebből 1,3 milliárd eurót célzottan a társadalmi integrációra és a szegénység elleni küzdelemre fordíthat” – fejtette ki Andor László.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a munkaerő szabad vándorlása választási időszakban érzelmi alapú, heves politikai viták tárgya lehet, de amikor kiderül majd, hogy a félelmek alaptalanok, például nem vándorolnak be tömegek Romániából és Bulgáriából, a vita higgadt, tárgyilagos diskurzussá alakulhat.
Mint arról több ízben is írtunk, Németországban a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt kezdődött vita a szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlásnak is nevezett szociális turizmusról.
A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az „aki csal, az repül\" elvet követve szigorítani kell a bevándorlási szabályokon. A kisebbik konzervatív kormánypártot ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal vádolták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!