
Fotó: Veres Nándor
Az ország mindegyik közalkalmazottjára kiterjesztette a szenátus az eredetileg a pedagógusokat érintő pénzügyi amnesztiát: a felsőház hétfő este fogadta el a kiterjesztett törvénytervezetet, a döntéshozó kamara azonban a képviselőház.
2014. szeptember 02., 19:142014. szeptember 02., 19:14
A pedagógusoknak, illetve a közalkalmazottaknak egy korábban – egy 2009-ben elfogadott törvény alapján – odaítélt bérpótlékot kellett volna visszafizetniük az államnak, amelyről a számvevőszék, valamint más ellenőrző szervek is megállapították, hogy jogtalanul utalták ki az állami alkalmazottaknak. Amennyiben a képviselőház is elfogadja a törvénytervezetet, a közalkalmazottaknak nem kell visszafizetniük az összeget.
A szenátus hétfő este vitatta meg a tervezetet, amelyet a munkaügyi bizottság javaslatára úgy módosítottak, hogy az előírás mindegyik állami beosztottra – egyebek mellett az egészségügyi és önkormányzati alkalmazottakra – érvényes legyen. Rovana Plumb munkaügyi miniszter elmondta: a tervezet jóvátétel a pedagógusok, illetve a közszférában dolgozók számára.
Az oktatási rendszer alkalmazottainak pénzügyi amnesztiáját többek között Liviu Pop szociáldemokrata (PSD) szenátor, a munkaügyi bizottság elnöke kezdeményezte, aki eredetileg három Hunyad megyei település pedagógusai esetében kérte a bérpótlék visszafizetésének eltörlését.
Traian Băsescu államfő azonban visszaküldte a parlamentnek a már elfogadott tervezetet, azzal indokolva döntését, hogy a jogszabály diszkriminatív, így az intézkedést mindegyik pedagógusra – végül minden közalkalmazottra – kiterjesztették. Liviu Pop rámutatott: egyelőre nem készült tanulmány az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, szerinte azonban „minden bizonnyal nem okoz majd jelentős kiesést az államkasszában”.
„A rendszer által okozott hibát javítottuk ki, az indokolatlanul kiutalt juttatásért nem okolhatók a közalkalmazottak. Olyan összegekről beszélünk, amelyeket egy ostoba törvény alapján kellett volna visszafizetniük az állami beosztottaknak” – fogalmazott Liviu Pop. Hasonlóan vélekedett Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, a projekt másik kezdeményezője, aki szerint a felsőház igazságos döntést hozott a közalkalmazottakra nézve.
A szenátus hétfőn – az őszi parlamenti ülésszak első napján – a kismamák és a nyugdíjasok pénzügyi amnesztiáját is elfogadta, a döntéshozó kamara viszont ugyancsak a képviselőház mindkét tervezet esetében. A kormány által kezdeményezett, a kismamák amnesztiájára vonatkozó dokumentum egy 2010-ben elfogadott jogszabályt korrigál, amely szerint az anyáknak vissza kellene fizetniük a hibásan kiszámított, így jogtalanul odaítélt gyermeknevelési segélyt.
A szenátus az amnesztia biztosítása mellett azt is elfogadta hétfői ülésén, hogy a már visszafizetett gyest a kormány 2015. január elsejétől megtéríti a kismamáknak öt éven belül. A tervezet kitér arra, hogy kizárólag a rendszerhiba miatt pluszjuttatást kapó anyákat érinti a kezdeményezés, a saját tévedésük miatt jogtalan összegben részesülő kismamáknak vissza kell fizetniük a pénzt. A kezdeményezők szerint a döntés több mint 12 ezer kismamát érint.
Pénzügyi amnesztiában részesülhet az a több mint 21 ezer nyugdíjas is, akik ugyancsak rendszerhiba miatt jutottak hozzá pluszjuttatásokhoz, amennyiben a képviselőház is rábólint a kormány által benyújtott tervezetre. A törvény hatálybalépése esetén a kormány szintén öt éven belül visszafizeti a már lerótt összegeket. Rovana Plumb ezzel kapcsolatban elmondta: a nyugdíjasok – a közalkalmazottakhoz hasonlóan – olyan társadalmi réteg, amely jóvátételt érdemel, és „nem szabad megfizetnie az állam által elkövetett hibák miatt”.
A képviselőház tájékoztatása szerint egyébként az alsóház jövő héten vitatja meg a közalkalmazottak, a kismamák és a nyugdíjasok amnesztiájára vonatkozó tervezetet, illetve a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékponttal történő csökkentését előíró tervezetet, amelyet szintén elfogadott már a szenátus.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!