
Fotó: Veres Nándor
Az ország mindegyik közalkalmazottjára kiterjesztette a szenátus az eredetileg a pedagógusokat érintő pénzügyi amnesztiát: a felsőház hétfő este fogadta el a kiterjesztett törvénytervezetet, a döntéshozó kamara azonban a képviselőház.
2014. szeptember 02., 19:142014. szeptember 02., 19:14
A pedagógusoknak, illetve a közalkalmazottaknak egy korábban – egy 2009-ben elfogadott törvény alapján – odaítélt bérpótlékot kellett volna visszafizetniük az államnak, amelyről a számvevőszék, valamint más ellenőrző szervek is megállapították, hogy jogtalanul utalták ki az állami alkalmazottaknak. Amennyiben a képviselőház is elfogadja a törvénytervezetet, a közalkalmazottaknak nem kell visszafizetniük az összeget.
A szenátus hétfő este vitatta meg a tervezetet, amelyet a munkaügyi bizottság javaslatára úgy módosítottak, hogy az előírás mindegyik állami beosztottra – egyebek mellett az egészségügyi és önkormányzati alkalmazottakra – érvényes legyen. Rovana Plumb munkaügyi miniszter elmondta: a tervezet jóvátétel a pedagógusok, illetve a közszférában dolgozók számára.
Az oktatási rendszer alkalmazottainak pénzügyi amnesztiáját többek között Liviu Pop szociáldemokrata (PSD) szenátor, a munkaügyi bizottság elnöke kezdeményezte, aki eredetileg három Hunyad megyei település pedagógusai esetében kérte a bérpótlék visszafizetésének eltörlését.
Traian Băsescu államfő azonban visszaküldte a parlamentnek a már elfogadott tervezetet, azzal indokolva döntését, hogy a jogszabály diszkriminatív, így az intézkedést mindegyik pedagógusra – végül minden közalkalmazottra – kiterjesztették. Liviu Pop rámutatott: egyelőre nem készült tanulmány az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, szerinte azonban „minden bizonnyal nem okoz majd jelentős kiesést az államkasszában”.
„A rendszer által okozott hibát javítottuk ki, az indokolatlanul kiutalt juttatásért nem okolhatók a közalkalmazottak. Olyan összegekről beszélünk, amelyeket egy ostoba törvény alapján kellett volna visszafizetniük az állami beosztottaknak” – fogalmazott Liviu Pop. Hasonlóan vélekedett Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, a projekt másik kezdeményezője, aki szerint a felsőház igazságos döntést hozott a közalkalmazottakra nézve.
A szenátus hétfőn – az őszi parlamenti ülésszak első napján – a kismamák és a nyugdíjasok pénzügyi amnesztiáját is elfogadta, a döntéshozó kamara viszont ugyancsak a képviselőház mindkét tervezet esetében. A kormány által kezdeményezett, a kismamák amnesztiájára vonatkozó dokumentum egy 2010-ben elfogadott jogszabályt korrigál, amely szerint az anyáknak vissza kellene fizetniük a hibásan kiszámított, így jogtalanul odaítélt gyermeknevelési segélyt.
A szenátus az amnesztia biztosítása mellett azt is elfogadta hétfői ülésén, hogy a már visszafizetett gyest a kormány 2015. január elsejétől megtéríti a kismamáknak öt éven belül. A tervezet kitér arra, hogy kizárólag a rendszerhiba miatt pluszjuttatást kapó anyákat érinti a kezdeményezés, a saját tévedésük miatt jogtalan összegben részesülő kismamáknak vissza kell fizetniük a pénzt. A kezdeményezők szerint a döntés több mint 12 ezer kismamát érint.
Pénzügyi amnesztiában részesülhet az a több mint 21 ezer nyugdíjas is, akik ugyancsak rendszerhiba miatt jutottak hozzá pluszjuttatásokhoz, amennyiben a képviselőház is rábólint a kormány által benyújtott tervezetre. A törvény hatálybalépése esetén a kormány szintén öt éven belül visszafizeti a már lerótt összegeket. Rovana Plumb ezzel kapcsolatban elmondta: a nyugdíjasok – a közalkalmazottakhoz hasonlóan – olyan társadalmi réteg, amely jóvátételt érdemel, és „nem szabad megfizetnie az állam által elkövetett hibák miatt”.
A képviselőház tájékoztatása szerint egyébként az alsóház jövő héten vitatja meg a közalkalmazottak, a kismamák és a nyugdíjasok amnesztiájára vonatkozó tervezetet, illetve a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékponttal történő csökkentését előíró tervezetet, amelyet szintén elfogadott már a szenátus.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!