Fotó: Képernyőmentés
Biztató a székelyföldi önkormányzatok költségvetési helyzete, forráshiányra már nem lehet vagy nem szabadna panaszkodni, ennek ellenére van bőven olyan terület, amire sokkal jobban is oda lehetne figyelni – hangozott el a Krónika Live-ban. A műsornak dr. Geréb László közgazdász volt a vendége.
2021. május 25., 22:132021. május 25., 22:13
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szerint például a polgármesteri hivatalok digitalizációjára sokkal több figyelmet kellene fordítsanak a székelyföldi településeken is, hogy például a koronavírus-járvány ne bénítsa le a fél várost azzal, ha betegség miatt kiesnek többen a hivatal munkatársai közül.
Idén a legnagyobb feladat ugyanakkor az önkormányzatok számára az országos helyreállítási terv, amelynek keretében nagyon gyorsan össze kellene rakni az elképzeléseket, a 30 milliárd eurós támogatási alapra nagyon komolyan fel kellene készülni.
– fogalmazott a Krónika Live újságíróinak, Pataky Istvánnak, Rédai Attilának és Szőke Lászlónak a kérdéseire válaszolva Geréb László.
A közgazdász szerint nem lehet sarkalatosan kijelenteni, hogy egyes városok gazdagabbak, mások szegényebbek volnának, hisz mindig kérdés az, hogy mihez képest. A városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenysége alapján Székelyudvarhely Marosvásárhelyt leszámítva az összes székelyföldi város közül a leggazdagabbnak tekinthető, az más kérdés, hogy a város költségvetésében ez a „gazdagság” nem köszön vissza.
Csíkszereda és Gyergyószentmiklós idei relatíve „gazdag” büdzséiben most még az előző évek munkájának gyümölcse látszik meg, mutatott rá Geréb László. Kolozsvárhoz képest pedig az összes székelyföldi város – Marosvásárhellyel együtt – szegénynek tűnhet, hiszen a kincses város egyedül kétszer annyi pénzből gazdálkodik, mint Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely együttvéve. De amíg Kolozsváron egymilliárd eurót költhetnek idén fejlesztésekre, a hat városban is rendelkezésre áll több mint félmilliárd euró, és azért ez sem kevés, csak ezeket a forrásokat le kell tudni hívni, ellenkező esetben nem fog tudni ezeken a településeken az életszínvonal javulni, mondta a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!