Fotó: Képernyőmentés
Biztató a székelyföldi önkormányzatok költségvetési helyzete, forráshiányra már nem lehet vagy nem szabadna panaszkodni, ennek ellenére van bőven olyan terület, amire sokkal jobban is oda lehetne figyelni – hangozott el a Krónika Live-ban. A műsornak dr. Geréb László közgazdász volt a vendége.
2021. május 25., 22:132021. május 25., 22:13
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szerint például a polgármesteri hivatalok digitalizációjára sokkal több figyelmet kellene fordítsanak a székelyföldi településeken is, hogy például a koronavírus-járvány ne bénítsa le a fél várost azzal, ha betegség miatt kiesnek többen a hivatal munkatársai közül.
Idén a legnagyobb feladat ugyanakkor az önkormányzatok számára az országos helyreállítási terv, amelynek keretében nagyon gyorsan össze kellene rakni az elképzeléseket, a 30 milliárd eurós támogatási alapra nagyon komolyan fel kellene készülni.
– fogalmazott a Krónika Live újságíróinak, Pataky Istvánnak, Rédai Attilának és Szőke Lászlónak a kérdéseire válaszolva Geréb László.
A közgazdász szerint nem lehet sarkalatosan kijelenteni, hogy egyes városok gazdagabbak, mások szegényebbek volnának, hisz mindig kérdés az, hogy mihez képest. A városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenysége alapján Székelyudvarhely Marosvásárhelyt leszámítva az összes székelyföldi város közül a leggazdagabbnak tekinthető, az más kérdés, hogy a város költségvetésében ez a „gazdagság” nem köszön vissza.
Csíkszereda és Gyergyószentmiklós idei relatíve „gazdag” büdzséiben most még az előző évek munkájának gyümölcse látszik meg, mutatott rá Geréb László. Kolozsvárhoz képest pedig az összes székelyföldi város – Marosvásárhellyel együtt – szegénynek tűnhet, hiszen a kincses város egyedül kétszer annyi pénzből gazdálkodik, mint Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely együttvéve. De amíg Kolozsváron egymilliárd eurót költhetnek idén fejlesztésekre, a hat városban is rendelkezésre áll több mint félmilliárd euró, és azért ez sem kevés, csak ezeket a forrásokat le kell tudni hívni, ellenkező esetben nem fog tudni ezeken a településeken az életszínvonal javulni, mondta a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!