
Alig üti a széle a hosszát: miközben tavaly a romániai háztartások átlagos bevétele 2559 lej volt, kiadásaik 2317 lejre rúgtak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2014. június 05., 19:452014. június 05., 19:45
A családi költségvetések 83,5 százalékát egyébként pénzbeli bevételek jelentették, egy főre átlagosan 748,3 lej jutott, míg háztartásonként havi 421,6 lejnek (egy főre 147,6 lej) megfelelő összeget a természetbeni juttatások tették ki.
Változatlanul a fizetések jelentik fő bevételi forrást, tavaly 51,2 százalékot tett ki arányuk, ami 1,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A városiak ugyanakkor lényegesen, 23,1 százalékkal többet keresnek, mint a vidékiek, utóbbiak esetében pedig a bevételek közel 40 százalékát a mezőgazdasági termény jelenti. Azonban a termés értékesítése alig 8 százalékot tesz ki, 30 százalékot a család által megtermelt, majd elfogyasztott mennyiség jelenti.
A romániai háztartások átlagosan fejenként 811,3 lejt költöttek, ami egyébként a bevételek 90,6 százalékát teszi ki – ez az arány 0,1 százalékponttal csökkent a tavaly regisztrált adathoz képest. A legnagyobb tételeket az élelmiszerek és a nem élelmiszer jellegű javak beszerzése, a szolgáltatások ellenértékének kifizetése, a helyi adók, illetékek lepengetése jelentik.
A lakásvásárlásra vagy -felújításra irányuló befektetések, a telek- vagy éppen részvényvásárlás a lakosság kiadásainak alig 0,6 százalékát teszi ki. A pénz 41,4 százaléka élelmiszerekre és alkoholt nem tartalmazó italokra megy el, 20,6 százalékkal a különböző számlák következnek, az ellenkező póluson pedig a szállodákban, kávézókban vagy vendéglőkben elköltött összegeket, illetve az oktatásra fordított pénzeket találjuk, amelyek az összkiadások alig 1,5, illetve 0,5 százalékára rúgnak.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!