Alig üti a széle a hosszát: miközben tavaly a romániai háztartások átlagos bevétele 2559 lej volt, kiadásaik 2317 lejre rúgtak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2014. június 05., 19:452014. június 05., 19:45
A családi költségvetések 83,5 százalékát egyébként pénzbeli bevételek jelentették, egy főre átlagosan 748,3 lej jutott, míg háztartásonként havi 421,6 lejnek (egy főre 147,6 lej) megfelelő összeget a természetbeni juttatások tették ki.
Változatlanul a fizetések jelentik fő bevételi forrást, tavaly 51,2 százalékot tett ki arányuk, ami 1,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A városiak ugyanakkor lényegesen, 23,1 százalékkal többet keresnek, mint a vidékiek, utóbbiak esetében pedig a bevételek közel 40 százalékát a mezőgazdasági termény jelenti. Azonban a termés értékesítése alig 8 százalékot tesz ki, 30 százalékot a család által megtermelt, majd elfogyasztott mennyiség jelenti.
A romániai háztartások átlagosan fejenként 811,3 lejt költöttek, ami egyébként a bevételek 90,6 százalékát teszi ki – ez az arány 0,1 százalékponttal csökkent a tavaly regisztrált adathoz képest. A legnagyobb tételeket az élelmiszerek és a nem élelmiszer jellegű javak beszerzése, a szolgáltatások ellenértékének kifizetése, a helyi adók, illetékek lepengetése jelentik.
A lakásvásárlásra vagy -felújításra irányuló befektetések, a telek- vagy éppen részvényvásárlás a lakosság kiadásainak alig 0,6 százalékát teszi ki. A pénz 41,4 százaléka élelmiszerekre és alkoholt nem tartalmazó italokra megy el, 20,6 százalékkal a különböző számlák következnek, az ellenkező póluson pedig a szállodákban, kávézókban vagy vendéglőkben elköltött összegeket, illetve az oktatásra fordított pénzeket találjuk, amelyek az összkiadások alig 1,5, illetve 0,5 százalékára rúgnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!