2012. november 07., 08:182012. november 07., 08:18
William Hague brit külügyminiszter októberben egy berlini konferencián kifejtette: a brit kormány vezető szerepet kíván betölteni az EU-ban, de tudomásul kell venni, hogy az Unió iránti bizalom a lakosság körében minden korábbinál gyöngébb. „A britek kiábrándultak az EU-ból, csak egy nagy gépezetet látnak benne, amely elvonja a döntések jogát a nemzeti parlamenttől, és minden hatáskört uniós szintre helyez” – mondta Hague.
E kiábrándultság jele, hogy a parlament alsóháza október 31-én, a hagyományosan uniópárti Munkáspárt és a konzervatívok EU-szkeptikus jobbszárnyának összefogásával, az uniós költségvetési kiadások csökkentésére szólította fel a konzervatív-liberális kormányt. Cameron szerint a költségvetés haszonélvezőinek ellenállása miatt nincsen esély a kiadáscsökkentés kiharcolására, legfeljebb a kiadások befagyasztását lehet elérni. Ugyanakkor a brit miniszterelnök jelezte, hogy ebben az ügyben kész a konfrontációra Brüsszellel, sőt akár a vétóra is, mert „felháborító” az EU-költségvetés Brüsszel által tervezett emelése, miközben Nagy-Britannia megszorításokra kényszerül.
A következő, 2014–2020-as költségvetési keret a november 22-én kezdődő, kétnapos uniós csúcstalálkozó egyetlen témája. A Daily Mail című brit lapban az Arnold Schwarzenegger által megformált robot után Merkelátornak nevezett német kancellár mindenképpen megegyezést akar elérni a novemberi értekezleten, hogy az ügy ne vonja el a figyelmet az euróválságról, az évzáró decemberi csúcstalálkozó tervezett témájáról. A német kormány szerint az euróövezeti válságot csak az uniós integráció mélyítésével lehet kezelni.
Ebben az ügyben áthidalhatatlannak tűnő nézetkülönbség mutatkozik Berlin és London között. Az integráció elmélyítését célzó uniós fiskális paktumtól például a huszonhetek közül Csehország mellett csak Nagy-Britannia maradt távol. Az uniós költségvetés ügyében viszont nem lehetetlen a kompromisszum. A hét évre szóló büdzsét tekintve „nincs is olyan nagyon távol a brit álláspont a mi nézeteinktől” – fogalmazott Steffen Seibert német kormányszóvivő pénteken, amikor bejelentette Merkel londoni útját.
Az Európai Bizottság 1033 milliárd eurós – az összesített uniós hazai össztermék (GDP) csaknem 1,1 százalékának megfelelő – kiadási összeget javasol, ami közel 5 százalékos növekedés a jelenlegi, 2007–2013 közötti időszak 976 milliárdos költségvetési főösszegéhez képest. A brit álláspont szerint a kiadásokat be kell fagyasztani reálértéken, vagyis csak az uniós inflációnak megfelelő mértékben szabad emelni, ami nagyjából 2 százalékos növekedést jelentene.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.