Általános sztrájkra készülnek a helyi közigazgatásban dolgozók, az őket tömörítő szakszervezet (FNSA) csütörtöki közlése szerint áprilisban egy napra felfüggesztik majd tevékenységüket. Mint rámutatnak, azért hozták meg ezt a döntést, mivel a kormány nem vette figyelembe a polgármesteri hivatalokban, megyei tanácsokban, illetve az ezeknek alárendelt intézményekben dolgozók kérését, „tanúbizonyosságot téve újfent arról, hogy nem érdekelt a fizetések és az alkalmazottak jogai körül fennálló súlyos gondok orvoslásában”.
2015. március 12., 15:582015. március 12., 15:58
A helyi közigazgatásban dolgozók egyik fő követelése, hogy fizetésemelésben részesüljenek, vagy pedig már 2015-től alkalmazzák esetükben a közalkalmazottak egységes bérezését célzó, még 2010-ben elfogadott, ám soha gyakorlatba nem ültetett 284-es törvényt. Kérik továbbá, hogy a helyi költségvetés függvényében részesülhessenek étkezési utalványban vagy kaphassanak ebédet munkahelyükön.
A szakszervezet egyébként még januárban kirobbantotta a kollektív munkakonfliktust, februárban pedig már meg is volt az első tiltakozás – a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok, illetve ezeknek alárendelt intézmények alkalmazottai fél órára felfüggesztették a munkát. Valer Suciu, az FNSA elnöke ugyanakkor azzal a felhívással fordult a közigazgatásban dolgozókat tömörítő szakszervezetekhez, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
Amint arról korábban írtunk, a közigazgatásban adható alacsony bérek sok intézmény számára okoznak fejtörést, ugyanis a tapasztalt szakemberek ilyen fizetések mellett elkerülik őket, vagy pedig csak ugródeszkának használják a közszférát.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan távoznak szakembereik. „Igyekszünk pótolni őket, újakat alkalmazni. Pedig a megoldás egyszerű lenne: a kormánynak szabad kezet kellene adnia, hogy versenyképesebb béreket állapíthassunk meg” – magyarázta az elöljáró, leszögezve egyúttal, nem lehet havi 900 lejes fizetéssel megtartani egy jogászt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!