Általános sztrájkra készülnek a helyi közigazgatásban dolgozók, az őket tömörítő szakszervezet (FNSA) csütörtöki közlése szerint áprilisban egy napra felfüggesztik majd tevékenységüket. Mint rámutatnak, azért hozták meg ezt a döntést, mivel a kormány nem vette figyelembe a polgármesteri hivatalokban, megyei tanácsokban, illetve az ezeknek alárendelt intézményekben dolgozók kérését, „tanúbizonyosságot téve újfent arról, hogy nem érdekelt a fizetések és az alkalmazottak jogai körül fennálló súlyos gondok orvoslásában”.
2015. március 12., 15:582015. március 12., 15:58
A helyi közigazgatásban dolgozók egyik fő követelése, hogy fizetésemelésben részesüljenek, vagy pedig már 2015-től alkalmazzák esetükben a közalkalmazottak egységes bérezését célzó, még 2010-ben elfogadott, ám soha gyakorlatba nem ültetett 284-es törvényt. Kérik továbbá, hogy a helyi költségvetés függvényében részesülhessenek étkezési utalványban vagy kaphassanak ebédet munkahelyükön.
A szakszervezet egyébként még januárban kirobbantotta a kollektív munkakonfliktust, februárban pedig már meg is volt az első tiltakozás – a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok, illetve ezeknek alárendelt intézmények alkalmazottai fél órára felfüggesztették a munkát. Valer Suciu, az FNSA elnöke ugyanakkor azzal a felhívással fordult a közigazgatásban dolgozókat tömörítő szakszervezetekhez, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
Amint arról korábban írtunk, a közigazgatásban adható alacsony bérek sok intézmény számára okoznak fejtörést, ugyanis a tapasztalt szakemberek ilyen fizetések mellett elkerülik őket, vagy pedig csak ugródeszkának használják a közszférát.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan távoznak szakembereik. „Igyekszünk pótolni őket, újakat alkalmazni. Pedig a megoldás egyszerű lenne: a kormánynak szabad kezet kellene adnia, hogy versenyképesebb béreket állapíthassunk meg” – magyarázta az elöljáró, leszögezve egyúttal, nem lehet havi 900 lejes fizetéssel megtartani egy jogászt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!