Várakozás. Jövőre beindulhat a kitermelés a Neptun Deep gázmezőn, de ez nem jár majd jelentős árcsökkenéssel Cristian Bușoi államtitkár szerint
Fotó: OMV Petrom
A fekete-tengeri gázmezőből jövőre érkező gáz nem fogja jelentősen csökkenteni a gázárakat – állítja Cristian Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
2026. február 26., 13:302026. február 26., 13:30
Az államtitkár erről a ZF Power Summit elnevezésű energetikai konferencián beszélt szerdán.
Mint rámutatott, az ok az egységes európai piac, miután az árak a fő gázkereskedelmi börzén, a hollandiai tőzsdén jegyzett áraktól függenek.
A nyilatkozatot idéző HotNews portál rámutat: az államtitkár nyilatkozata ellentmond Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentésének, aki azt állította, hogy azért hosszabbítja meg egy évvel a gázár-plafont, mert 2027-ben „új forrásokhoz jutunk, amelyek a gázárak csökkenéséhez vezetnek”.
„Románia rendelkezik a legnagyobb gáztermeléssel, és ha ehhez hozzáadjuk a Fekete-tengerről származó 8 milliárd köbmétert, akkor messze a legnagyobb gáztermelő leszünk az Európai Unióban, és a lakosság és az iparág elvárása az, hogy az árak csökkenjenek. De tudják,
– mondta Cristian Bușoi.
Hozzátette, hogy Románia számára a fő előny az energiabiztonság erősödése.
Új mélytengeri fúráshoz nyújtott be környezetvédelmi dokumentációt a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen az OMV Petrom, amely a Romgazzal együtt a terület koncessziós jogosultja.
„Nyilvánvaló, hogy
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Fekete-tengerből származó többlettermelés csökkenti az európai átlagárat, de hangsúlyozza, hogy nem szabad „irreális” elvárásokat támasztanunk.
„A nagyobb termelés mellett arra számítok, hogy az európai átlag kissé csökkenni fog. De nem szabad irreális elvárásokat támasztanunk, hogy jelentős csökkenés lesz, mert az egységes európai piacon, az EU-szerte magas kereslet mellett és a TTF referenciaindex mellett az ár valahol az európai átlag körül, az átlag alatt, de az európai átlagon belül marad” – mutatott rá.
A cégek nem ígérhetik, hogy drasztikus csökkenés lesz a gázárakban, amíg az európai piacon vagyunk – tette hozzá, megjegyezve, hogy
Mint ismeretes, Ilie Bolojan miniszterelnök három héttel ezelőtt jelentette be, hogy a kormány úgy döntött, egy évvel elhalasztja a gázárak liberalizálását, azzal az indokkal, hogy 2027-től a Fekete-tengerről érkező gáz révén az árak csökkenni fognak.
Cristian Bușoi emlékeztetett arra, hogy a tengeri gázkitermelést szabályozó offshore-törvény értelmében a gáz elsősorban a román piacra kell, hogy kerüljön, de ha az országban nincs rá kereslet, akkor exportálják.
„Nagy az érdeklődés a fekete-tengeri gáz iránt. Németország, Magyarország, de a régió és az Európai Unió más országai is érdekeltek abban, hogy minél több gázt vásároljanak a Fekete-tengerről” – mondta.
Elkezdődtek a fúrások Románia legnagyobb fekete-tengeri gázmezőjén, a Neptun Deepen – jelentette be Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.
Ezen erőforrások felhasználása az országban azonban a gáztüzelésű erőművek, például a marosnémeti és a radnóti erőművek befejezésétől függ.
„A Romániában történő felhasználás magasabb hozzáadott értékkel előnyösebb lenne, mint az Európai Unió más országainak történő eladás. De mindenesetre biztosan lesz kereslet a fekete-tengeri gázra” – mondta.
Hozzátette, hogy míg a Romgaz célja a fekete-tengeri termelés felének az országban történő felhasználása, az OMV Petrom is fontolgatja a gáz exportját.
– hangsúlyozta az államtitkár.
Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.
A Neptun Deep gázmező tartalékait 100 milliárd köbméterre becsülik a szakemberek. A termelés csúcsidőszakában mintegy évi 8 milliárd köbméter földgázt fognak felszínre hozni.
A Neptun Deep koncessziója az OMV Petrom és a román állami gázipari vállalat, a Romgaz tulajdonában van, mindkét cég 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A kitermeléshez szükséges beruházás értéke 4 milliárd euró.
A Fekete-tenger romániai vizein már folyik gáztermelés. Az amerikai tulajdonban levő Black Sea Oil&Gas 2022-ben kezdte el a földgáz nyíltvízi kiaknázást, az éves termelés 1 milliárd köbméter körül van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Románia egy súlyos energiakrízis, üzemanyagár-válság küszöbén áll, amelyet a hatóságok továbbra is csupán megnyugtató nyilatkozatokkal kezelnek, miközben az ország sebezhetősége nyilvánvaló – állapítja meg az Intelligens Energia Egyesület.
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Egy kínai, nehéz építőipari gépeket gyártó vállalat az európai piacra való belépést tervezi, és ennek érdekében megkezdte az előkészületeket egy gyártóüzem megnyitására a Brassó megyei Vidombákon – adta hírül a BZB.ro.
Romániában jelenleg nem áll fenn üzemanyag-ellátási válság kockázata – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A piacvezető Petrom pénteken újfent jelentősen emelte meg a töltőállomásain gyakorolt üzemanyagárakat, így a benzin ára meghaladta a 9 lejt, a gázolajé pedig egyre közelebb a 10 lejes lélektani határhoz.
Megtorpanni látszik az online kereskedelem Romániában: bár a boltok bevétele nőtt, a rendelések száma gyakorlatilag nem változott az év első felében.
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!