
Nem hirdeti ki Traian Băsescu a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentését célzó törvényt, mivel kételyei vannak az intézkedési időszerűségét illetően.
2014. július 10., 15:232014. július 10., 15:23
Ezt maga az államfő jelentette be szerda esti sajtónyilatkozatában a Cotroceni-palotában. Egyúttal elmondta, tárgyalásra várja a kormány képviselőit, hogy tisztázhassák, milyen forrásokból készülnek pótolni az októbertől esedékes tb-csökkentés által okozott költségvetési űrt.
Szerinte ugyanis meggyőző intézkedések nélkül veszélybe sodródhat az ország költségvetési és pénzügyi stabilitása, illetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenlétihitel-megállapodás is kockázatossá válhat. Băsescu egyébként úgy véli, hogy a kormány a vagyonadó 2-3-szoros megemelésével fogja majd kompenzálni a tb-csökkentést, vagy pedig új adókat vet ki, illetve lehetséges megoldásként említette a jelenlegi adók, illetékek emelése is.
Államelnöki ellenérvek
Az államfő szerint azért nem időszerű most az intézkedés, mivel a nyugdíjalap hiánya idén 12,5 milliárd lejes, a tb-csökkentés pedig ehhez még 5-5,5 milliárd lejes hiányt tenne hozzá. Aggályos szerinte az is, hogy a csökkentést a munkáltató által befizetett összegekre alkalmazzák, így „az alkalmazottaknak semmi hasznuk nincs belőle”.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormány az adóbehajtás hatékonyságának növelésével tervezi pótolni a költségvetési hiányt.
„Nagyon jól tudjuk, hogy a 2013-as költségvetést három ízben is negatív irányban módosították amiatt, hogy az adóbehajtás nem ment a kormány által tervezett ütemben. Idén az első hat hónapban az oszlopadó bevezetésével egyetemben 2,4 milliárd lejes hiányunk van, így idén is negatív irányú lesz a büdzsé kiigazítása. Nem látom, hogy javulna egyik napról a másikra a hatékonyság olyannyira, hogy 5 milliárd lejt pótolni tudjon” – érvelt az államelnök döntése mellett.
Szerinte amennyiben a jelenlegi gazdasági körülmények között kihirdetné a jogszabályt, akkor 2015-ben hasonló helyzet állna elő, mint 2010-ben, amikor a választások közeledtével a tanárok béremelését szintén egyöntetűen megszavazta a parlament, majd az államfő is aláírta, az ország viszont később busásan megfizette a kampányintézkedést.
Ponta: nincs miről tárgyalni
Nem késett sokáig Victor Ponta miniszterelnök válasza sem. A kormányfő szerda este az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, a kormánynak nincs mit keresnie a Cotroceni-palotában, az államfőnek pedig nincs mit tárgyalnia a kabinettel a tb-csökkentésről, a törvénytervezetet ugyanis elfogadta a parlament. Ponta szerint így amennyiben Băsescu nem hirdeti ki a jogszabályt, akkor az újratárgyalásra vissza kell küldenie a döntéshozók elé, s miután a honatyák azt újra elfogadják, az államelnöknek nem marad más választása, mint aláírni a dokumentumot.
Mint ismeretes, a kormány júniusban fogadta el a törvénytervezetet, amelynek értelmében október elsejétől 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás. Az intézkedés azonban nem nyerte el a nemzetközi hitelezők képviselőinek tetszését sem, így elmaradt a készenlétihitel-megállapodás legutóbbi felülvizsgálatának kiértékelése, így a soron következő hitelrészlet folyósítása is elodázódott az IMF küldöttségének következő bukaresti látogatásáig.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!