Nem mond ellent a román alaptörvénynek a csődtörvény – döntött szerdán az alkotmánybíróság. A taláros testületet – amint arról beszámoltunk – az ellenzéki nemzeti liberális párti honatyák keresték meg alkotmányossági kifogásaikkal azt követően, hogy a parlament április közepén elfogadta a Ponta-kormány által kezdeményezett csődtörvényt, ami a kabinet várakozásai szerint megnehezíti az adóelkerülést, és nagyobb védelmet biztosít a hitelezőknek.
2014. május 21., 14:182014. május 21., 14:18
Az ellenzéki politikusok viszont úgy értékelték, hogy a jogszabály ellentmond több alkotmányos elvnek, többek között a tulajdonhoz, illetve az igazságszolgáltatáshoz való szabad és akadálytalan hozzáféréshez való jognak, valamint az alaptörvény és a hatályos törvények betartásának kötelezettségének is
A csődtörvény – amely most csak Traian Băsescu államfő aláírására vár ahhoz, hogy hatályba léphessen – arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás között kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat.
A kormány abból az alapállásból indult ki kidolgozásakor, hogy sok vállalkozó visszaél a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.
A csődtörvényt egyébként a kormány már tavaly elfogadta sürgősségi kormányrendelet formájában, de azt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Akkor kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések a sajtószabadságot korlátozzák, de a taláros testület egyebek mellett az éppen erre vonatkozó cikkely miatt nyilvánította alkotmányellenesnek a rendeletet.
A kormány ezt követően kivette az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyt, és törvénytervezet formájában terjesztette a jogszabályt a parlament elé. A szenátus februárban elutasította azt, de a végső döntési jogköre azonban a képviselőháznak volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!